Változik a világ
Emlékszik még, mi volt a Nokia jelmondata? Hát persze hogy emlékszik: Connecting people! Aztán a világ bonyolultabb lett és egyre több ember kapcsolódott össze a Nokia 1865-ös alapítása óta. Mára a szlogen is bonyolultabb:
Our goal is to be a leader in technologies in a world where everybody and everything will be connected. Az újdonság az, hogy már nem elég a finn cég szerint az embereket összekötni, azaz a Nokia is az M2M (machine-to-machine) kommunikáció térhódítását prognosztizálja.
Péntek reggeli közben azon gondolkodtam, mi a Nokia ma, mi lesz holnap, és mi lesz hat év múlva? Hol fog tartani ez az észak-európai vállalat? Éppen cukrot szórtam a kávémba, amikor megérkezett Zagyva Béla, a Nokia Networks magyarországi igazgatója és Lauri Oksanen a Nokia Networks kutatás-technológiai alelnöke, hogy segítsen tisztábban látni a kérdésben.
Szolgáltatások és azok legfontosabb feltételei
Ők ketten (Zagyva és Oksanen) főleg a hálózati oldalt tudták megmutatni, hiszen a Nokia jelenleg három fő részre bontható. A hálózati, a HERE, és a technológiai részlegre. Akkor végre lássuk, hogyan látja magát a Nokia ma, és mit gondol, hogyan néz majd ki 2020-ban?
Tíz évvel ezelőtt a Nokia mobilkommunikációs eszközöket jelentett. Ma sokakban nosztalgiát kelt, másoknak a Microsoft felvásárlás jut eszébe, megint mások pedig azt is látják, a Nokia mára elsősorban telekommunikációs vállalat, amelynek a hardver csak egy szelete. Annyira, hogy szinte szóba sem kerültek a kütyük. Egyedül a Nokia táblagépe lett megemlítve, illetve pontosabban az, mennyire nehéz egy "ablakos borítékból" egyedi terméket gyártani, amit felismernek a vásárlók. Külsőre egyre nehezebb, ezért a Nokia nem csak a hardverdesign szintjén, hanem saját UI (user interface) bevezetésével is igyekszik valami különlegeset adni a vásárlóinak. Ilyen például a Z Launcher, aminek a legnagyobb előnye, hogy az App Drawer felületén a kijelzőre rajzolt betűkkel is szűrhetjük a megjelenített akalmazásokat.
A Nokia víziója
2020-ra napi egy gigabájt mobiladattal számol fejenként a vállalat, ráadásul úgy, hogy ez perszonalizált, válogatott, szűrt adat és mindezen nyereség is van.
Ehhez nem látszik más út, mint a felhő és az úgynevezett big data, ahol a szuperszámítógépeken futkosó mesterséges intelligenciák (ugye Watson már 2011-ben, internet nélkül bucira vert két játékost az amerikai Jeopardy! vetélkedőben) válogatják és rendszerezik az információkat, bekészítik a következő adag olvasnivalót és pontosan tudják, mire és mikor van szüksége a felhasználónak. A Nokia víziója szerint 2020-ra annyi adat és információ vesz majd körül bennünket, hogy ha nem használunk rendszerező intelligenciákat és nem élünk a gépi szelektálással, akkor pillanatok alatt belefulladhatunk az adathalomba.
Ebben lehet valami, mert minden cég aki a telekommunikációs szektorhoz ért valamit ebbe az irányba kutat és fejleszt, hogy a Big Data és annak feldolgozása értelmet nyerjen, és a hétköznapok részévé váljon.
A 3G hálózatok sem rosszak, de a hálózati késés miatt hosszú másodpercek telnek el, miután az ember megnyomta a hívás gombot a mobilján és mielőtt a kimenő hívás hangját meghallanánk. Ha 3G és LTE hálózatokra kapcsolódott telefonokkal végezzük el a tesztet, jól látszik, hogy az LTE kapcsolattal rendelkező készülék töredékidő alatt képes tárcsázni, de az LTE késése is legalább 50 ms. Ezzel szemben az 5G 1 ms körüli latency-t ígér.
Ez persze nem tűnik fontosnak amikor az ember a párját hívja a boltból, vagy mikor a gyerek nem ért haza a megbeszélt időre, külön jól is jön, hogy van néhány másodpercnyi ideje higgadni az embernek. Nem, ennek a fejlesztésnek akkor lesz majd értelme, amikor már megfizethető áron lehet önjáró autót kapni, amikor a 3D videók és 4K tartalmak a mobileszközök alapvető fogyasztási médiatartalma lesz, illetve akkor, amikor a virtuális valóság nem csak a kiváltságosok mulatsága, hanem a hétköznapok része lesz.
Képzeljük el, hogy 2020 van
Az ágyban, a szobában, a lakásban, a házban, de az utcán is, bármerre nézünk, apró szenzorok vesznek körbe bennünket. Figyelik a környezetet, van amelyik sugárzást, van amelyik szélerősséget, van amelyik hőmérsékletet mér, de olyan is akad, ami egyszerűen azt figyeli, becsuktuk-e az ablakot és kihúztuk-e a hajsütő vasat.
A városokat intelligens kamerák figyelik, ezek munkáját mesterséges intelligenciák ellenőrzik, a gyanús eseményeket, delikvenseket automatikusan szűri és küldi az önvezető autókat a helyszínre, amit a rend őre az okos kamerarendszer és a kiterjesztett valóság segítségével még érkezés előtt feltérképezhet és megtervezheti az akciót. Ha nem lenne biztos a dolgában, egy 4K-s videókonferencián segítséget kérhet a kollégáktól, akik beszélgetés közben több százoldalnyi dokumentációt, képet, videót, szóval mindenféle hasznos anyagot küldenek a készülékre, több 10 gigát néhány perc alatt.
A teljesebb életet úgy képzeli el a finn alapítású vállalat, hogy intelligens információk lepik el a látómezőt, szinte szó szerint. Oskanen szerint ma 3,5 GB adatforgalom az átlag, amit mobileszközzel egy mezei júzer igényel. Ebben a Wi-Fi és a mobilnet is benne van. Ehhez képest azt szeretné, ha 2020-ra napi 1 GB, személyre szabott adatot tudnának forgalmazni a mobileszközökön keresztül.
Sokkal több adat, de konkrétan hol fog ez megjelenni, és miért lesz ez nekünk jó?
Minden és mindenki kapcsolódik
Oskanen erre azt mondja, amikor ma megnézed az időjárást, akkor egy központi adatbázisban tárolt számot, illetve egy hozzá rendelt piktogramot látsz.. Ezzel szemben, 2020-ban egy-egy ilyen alkalmazás nem a telefonra lesz telepítve, hanem a központból fut, miközben kommunikál a sokezernyi szenzorral amit a Nokia vízionál, tehát a jövő időjárásjelentése is perszonalizált, adott helyre és időpontra szóló, sokkal pontosabb előrejelzést adhat majd. Itt jön be a képbe újra a Big Data, hiszen nyilván rengeteg készüléken fut majd időjárás app, amivel gyűlik is szépen az adat. Ezeket a mesterséges intelligencia megdolgozza, összefüggésekre vadászik és jósol...
A gyakorlatban
Tekintsünk el attól az egyáltalán nem elhanyagolható ténytől, hogy a felhő sokkal olcsóbb, mint a saját szerverpark megvásárlása épségben tartása fejlesztése és amortizálása. Ha ettől az előnytől eltekintünk, akkor tekintsünk el attól is, hogy biztonságban vannak-e az adatok, vagy sem. A sebesség és a paraméterezhetőség még így is a felhő mellett szól, ki ne szeretné 10 perc alatt felépíteni egy iroda teljes informatikai ellátását mérettől teljesen függetlenül? De az Alibaba is nagy gondban lett volna skálázható felhő nélkül a magányos kínaiak napján tapasztalt roham során.
Automatizálás
Olyan dolgokra is lehet bátran gondolni, mint mondjuk az a szituáció, mikor az ember utazik a vonaton, jön az alagút és egy pillanatra megszakad az internetkapcsolat, vagy akár a teljes hálózati kontakt. Ettől megszakad a streamelt videó lejátszása. Bosszantó apróság, igaz? De nem 2020-ban! Addigra a Nokia szerint odáig juthat a hálózati szintű automatizálás, hogy az ilyen apróságokra is oda tud majd figyelni a rendszer. Mert egyrészt érzékeli, hogy haladunk az alagút felé, a big data tárolja, hogy másoknak megakadt a lejátszója, a mesterséges intelligencia rájön, hogy többet kéne előtölteni, majd így is tesz, elküldi a feladatot és végül a videó röccenés nélkül fut majd az alagútban.
Büszkék a magyarokra
A Nokia Networks konkrétan az 5G technológia bevezetésének előkészítésén is dolgozik (többek között). A felhasználói igények folyamatos növekedésére és a „dolgok internetjének" megjelenésére reagálva azt vizsgálják, hogyan lehet felkészíteni a hálózatokat a kapacitás és a teljesítmény terén várható rendkívüli követelmények teljesítésére. A fent részletezett mobil-szélessávú ügyfélélmény biztosítása érdekében a mobilhálózatoknak a jelenlegi forgalom tízezerszeresét kell kezelniük a belátható jövőben. A 2020 után megvalósuló 5G kommunikáció a meglévő és az új rendszerek (pl. LTE-Advanced és Wi-Fi) kombinációjára épül majd, és az új követelmények kielégítése érdekében olyan új technológiákat is támogatni fog, mint például a tapintható internet (tactile Internet), a gépi vezérlés vagy a kiterjesztett valóság (augmented reality, AR) megvalósításához szükséges gyakorlatilag késésmentes elérést.
Mi kell ehhez? A Nokia szerint az, hogy a telekommunikációs cégek a felhőbe költözzenek. Szolgáltatásostul, mindenestül.
A Nokia magyar technológiai központja több éve komoly munkát végez a tesztek és próbaüzemek előkészítése és végrehajtása terén, és fontos szerepet vállal a virtualizációs alaptechnológiákra épülő megoldások fejlesztésében. A Nokia így elsőként léphet piacra olyan kereskedelmi távközlési felhőmegoldással, amely eleget tesz a végponttól végpontig terjedő VoLTE (Voice over LTE) A noszolgáltatásokhoz kidolgozott ETSI NFV (a hálózati funkciók virtualizálásának sztenderdje) architektúra követelményeinek. Az e megoldásra épülő első hálózat az év végén indul el élesben egy nagy távközlési szolgáltatónál. A magyar K+F központ innovációinak ékes példája a Nokia Cloud Application Manager, amely – a fejlesztéstől a bevezetésen át a karbantartásig – a távközlési alkalmazások életciklusának több szakaszában is platformsemleges támogatást nyújt (az ETSI NFV követelményei szerint). A távközlési felhő rugalmasan oda csoportosítja a hálózati erőforrásokat, ahol a legnagyobb szükség van rájuk, nyilván automatizáltan.
Több mint húsz sikeres prezentáción (élő demón) van túl a vállalat, hiszik, hogy az adatok szelektálása és a telco cégek folyamatainak virtualizálása egy jobb világot hoz majd, jelenleg ezen dolgoznak. És még a reggeli is ízlett.
