Csak játékosan, de profi módon
A magyar honlapok piacán vitathatatlanul az egyik legmagasabb színvonalú a „játszóháznak” tekinthető, az internet lehetőségeit maximálisan és professzionális szinten kihasználó egyszervolt.hu, melyről nyugodt szívvel elmondható, hogy egyrészt csupa olyan tartalmat kínál, melyek miatt egyetlen szülőnek sem kell aggódnia, sőt, másrészt pedig világít róla, hogy nem egy netes képeskönyvet kívántak létrehozni, hanem a számítástechnika eredményeit úgy használják ki, hogy az szórakoztató, kellemes, tanító jellegű legyen a kicsik számára. Ehhez a vállalkozáshoz hasonló a gyerekeket közlekedési ismeretekre oktató, nyár elején indult magyar weboldal, a traff.hu is – mely persze keresztlinkelve van a meseoldallal.
E két oldalról fenntartás nélkül elmondható az, hogy a gyermekek számára készített weboldalak között ott vannak a világ élmezőnyében – rangsorolni fölösleges, inkább arról van szó, hogy koncepciójukban és megvalósításukban semmivel sem kevesebbek, mint azok az ifjúsági oldalak, melyek sokkal nagyobb hagyományokkal (és jelentősen több pénzzel) rendelkeznek a világ fejlett országaiban.
A Traffot az ABC Mill Projekttervező Kft. üzemelteti, s már ebből is látszik, hogy üzletről van szó, ám ez természetes – bárcsak ilyen színvonalon valósítanának meg minden közszolgálatiságot is hordozó vállalkozást. Az oldal koncepciója arra épül, hogy a legfiatalabbakat – akik talán még olvasni sem tudnak – megismertessék a közúti közlekedés világával úgy, hogy ők ezt közben még élvezzék is. Ehhez nagyszerű képi világot találtak, az alkalmazott módszerek pedig egyszerűek, ám a legjobbak, leghatékonyabbak közül kerültek ki.
Nagyon ügyesen a már gyermekkorban is erős személyességet vették alapul, ezért a regisztrációkor minden gyerek egy személyre szabott autót választhat virtuális képviselőjének, aki innentől kezdve hozzá tartozik. A bejelentkezés is úgy történik, hogy az autó háromkarakteres rendszámát kell beütni: az olvasni nem tudók számára rajzok jelzik a karaktereket – ezzel akár még a betűismeret is fejleszthető.
Ha megérkezünk a „garázsba”, akkor egy igen plasztikus kezdőlap fogad, ahol nagyon könnyű eldönteni, hogy mi micsoda. (Természetesen az összes létező funkcióhoz hozzá vannak rendelve hangutasítások is, melyek egy olvasni nem tudó gyereknek óriási segítséget jelenthetnek.)
Először is ott van a saját autónk képe, mely mellett több rajzos menüpontban megtalálják a gyerekek, hogy a kicsi kocsi milyen állapotban van. Az általam egyébként végtelenül gyűlölt tamagocsi-elv átvétele itt nagyon a helyén van: ha felvállaltunk egy autót, akkor azt gondozni kell., mivel a kocsi akkor is él, ha gazdája offline van. Figyelni kell az akkumulátor állapotára, az üzemanyag mennyiségére, a kerekekben tapasztalható nyomásra, illetve arra is, hogy mennyire koszos a gépjármű. Ezek összességét a kocsi „érzelmi állapota” jelzi, mivel ha elhanyagolják, szomorú lesz. A hibákat helyrehozni nagyon könnyű: a megfelelő menüpontra kattintva megkapjuk a térképet, ahol elnavigálhatjuk autónkat a benzinkútra, a szerelőhöz stb.
Szórakozva tanulni
Mindezekért persze „fizetni” is kell. Erre szolgál a „kincstár”, ahol a gyerekek a pénzérmékben mért crediteket gyűjtik, melyeket egyébként – nem meglepő módon – az egyes feladatok, játékok végrehajtásával szaporíthatnak. A fizetés és a szolgáltatások igénybevétele végtelenül egyszerű – csakúgy, mint minden műveletet, egérrel könnyedén lehet vezérelni.
Ha minden rendben van „traffunkkal”, akkor lehet különféle lehetőségek között választani. A legkevésbé bonyolult az egyébként igen szellemes és aranyos (tan)mesék megnézése és meghallgatása, ezt nyilván a legkisebbeknek szánták.
Az, ami sokkal érdekesebb, a játékok. Ezek között akad olyan, mely a klasszikus, készségfejlesztő játékok netes változata (puzzle, kártya, mi a különbség? stb.), de a legjobbak a Traff lényegét adó közlekedési játékok.
Ezek mind nagyszerűek (s már az ötévesekkel is megtanítják a World of Warcraft alapfogalmait). A stoptáblás játéknál, csakúgy, mint a közlekedési lámpa működését tanítónál, fokozatosan vezetik be a csemetét e jelek értelmezésébe és használatába. Ez a fázis a felnőttek számára is élvezetes lehet, mivel igen nagy az inger, hogy a nyuszi szintjéről eljussunk a szamáréra... Egyébként egyedül itt tapasztaltam bugra emlékeztető jelenséget, bár lehet, hogy nem az volt, csak merevebb már az agyam, mint a gyerekeké: ha kivártam a piros lámpát, akkor nem biztos, hogy a program átengedett a szabad útkereszteződésben, mivel lejárt az időm.
A honlap egyéb, járulékos, ám fontos eszközei is említésre méltóak, bár ezek többnyire a szülőknek szólnak, mint az adatvédelmi szabályzat, az impresszum, vagy az oldalról kifelé vezető Traff-blog link. De az egyszervolt.hu-ra irányító kapcsolatot hasznosnak tartom, s talán még az üzenetküldést is, bár ezt azért már írni tudó gyerekek tudják csak használni.
Jó ez nagyon. Persze ott van a menüben a kereskedelmi ajánlat is, de legyen is. Amúgy az ügyesen megszerkesztett oldal valóban sokat segíthet a gyerekek közlekedési ismereteinek bővítésében, emllett az óvodás korosztályt finoman, észrevételenül vezeti rá a grafikus felhasználói felületű programok alapfunkcióinak kezelésére.
Szóval: hajrá, Traff!
