A változások az 2008/8/EK Tanács Irányelv, illetve az általa módosított 2006/112/EK Tanács Irányelvének „nem adóalanyok számára elektronikus szolgáltatásokat nyújtó, nem letelepedett adóalanyokra vonatkozó különös szabályozás” fejezetén alapulnak.

Az eddigi szabályozás a telekommunikációs szolgáltatások, a rádió és audiovizuális médiaszolgáltatások, illetve az elektronikus úton – online – nyújtott szolgáltatások teljesítési helyét a szolgáltatás nyújtójának székhelye alapján határozta meg, függetlenül attól, hogy az igénybe vevő magánszemélyek a közösség mely tagállamában használták a szolgáltatást.

A legtöbb szolgáltató cég bejelentkezett a legalacsonyabb adókulccsal rendelkező tagállamban, vagy az EU területén kívülre költöztette székhelyét, és onnan nyújtotta tovább online szolgáltatását, mentesülve a nem kívánt adóterhek alól.

Az egyik legkedveltebb célpont például Luxemburg, ahol például az Amazon európai központja található, hiszen az áfa mértéke az elektronikus könyvekre mindössze 3 százalék, de az általános forgalmi adó más termék vagy szolgáltatás esetén sem több 15 százaléknál.

Az irányelv megalkotóinak várakozásai szerint az új szabályok a kisebb tartalomszolgáltatóknak kedveznek majd, hiszen a megszűnik az EU-n belüli versenyhátrányuk. Másfelől azáltal, hogy extrém esetben akár 27 irányba kell adóbevallást készíteni, illetve a számlázási rendszereket át kell állítani, a megnövekedett adminisztrációs költségeket végső soron a fogyasztók fogják megfizetni. A megnövekedett adminisztráció viszont várhatóan nem a nagy multikat, hanem pont a kisebb garázscégeket, vagy azokat a zenészeket érinti majd érzékenyebben, akik maguk próbálnak boldogulni az interneten.

Míg az Európai Unió területén átlagosan 6-12 százalékos áremelést jelent az irányelv január elsejei életbe lépése, Magyarországon a magas adóterhek miatt ez sok esetben 12-24 százalékos áremelést jelentett. A nagyobb tartalomszolgáltatók természetesen időben átálltak, a januári számlák már a hazai adók alkalmazásával készülnek.

A változás várható hatásait elemzi a  Szerzői jog a XXI. században blog egyik szerzője, Gyömbér Béla is, aki szerint a tartalomszolgáltatók a fogyasztótól történő adatfelvételből (például lakcím), vagy az IP cím alapján fogják a vásárló honosságát megállapítani. „Az első eshetőség hamis adatfelvétellel, utóbbi proxy szerverek használatával könnyedén kijátszható. Ezek az esetek azonban a magyar felhasználó oldalán már potenciálisan költségvetési csalásként fognak megjelenni.″

A tervezet elfogadásáról a nyár folyamán részletesen beszámoltunk.