Vannak azok az emberek, akikre azt szokás mondani, szerencsés csillagzat alatt születtek. Közöttük vannak olyanok, akik egyszerűen csak jobban bírják a csípőset az átlagnál, ebben meglátva a lehetőséget YouTube sztárrá válnak, illetve azok is, akik Flappy Birds szintű játékokkal gazdagodnak meg. Az ilyen hírek hallatán sokan legyintenek, "persze mert olyan helyen laknak, olyan nyelvet beszélnek, vagy egyszerűen csak mákjuk volt". Aztán vannak azok az emberek - ilyen Vincze Balázs is - akik nem a körülményeket és a nehézségeket vizsgálják, hanem a lehetőségeket keresik.

Balázs 18 éves, még gimnáziumba jár, viszont már több alkalmazását listázza az Apple alkalmazásboltja. Ezek között van Temple Run klón, taxis költségkalkulátor, sőt naptári eseménykezelő is. Ezek egy része ingyenes, másokért fizetni kell néhányszáz forintot. Az értékelések és a letöltések száma alapján a fiatal fejlesztő valamit jól csinál. Annak próbáltunk utánajárni, mi a siker receptje.

Az Apple híres arról, hogy keményen szelektál, megválogatja mit enged be a szoftverboltjába, és mit nem. Neked már egy kezed nem is elég, hogy összeszámold hány programod szerepel a kínálatban. Hogy jutottál idáig? Az iskolában kaptál kedvet, segítséget a programozáshoz?

Sok támogatást nem kaptam a sulitól, talán nem is értenek hozzá az ottani tanárok igazán. Az informatika órán a követelmény az, hogy az ember tudjon Wordöt, Excelt, Accesst és PowerPointot használni. Amikor az oktatónak mutattam hogy milyen appokat csináltam, hogy már harmincezer letöltésnél járok, úgy láttam, nem nagyon érdekli a dolog. Azért elhatároztam, hogy emelt szintű érettségit teszek, csak később tudatosult bennem, hogy ez mégsem lesz olyan egyszerű. Senkit nem érdekel ugyanis, hogy össze tudom rakni magamnak a gépet, vagy hogy milyen programnyelveket ismerek, csak az irodai szoftvereket tudjam kezelni, és ismerjem az informatika történelmét.

Ha nem az iskolában, akkor hol?

Az internetről. Nagyon szerencsésnek érzem magam, két évet éltünk a szüleimmel Máltán, mikor általános iskolás voltam. Ott rendesen megtanultam angolul, aztán különböző netes oktatóanyagok, tutorialok, illetve rengeteg fórumozás révén kezdtem el érteni, mit hogyan kell csinálni. A Stack Overflow közössége hihetetlenül sokat segített, ha valami nem volt világos, csak feltettem a kérdést, és perceken belül már válaszoltak is.

Milyen programnyelvet használsz?

Az Objective-C vonalon indultam. A Swift csak később jött ki, nem sokkal azután, hogy elkezdtem ezzel a dologgal foglalkozni. Nem akartam elveszteni a fonalat, először rendesen meg akartam érteni és tanulni amibe belevágtam. Annak nem lett volna értelme, hogy mindent csak félig tanulok meg. Most még mindent Objective-C-ben írok, de jól látszik, hogy a Swiftet is el kell kezdeni, mert ez az új irány.

Mi volt az első alkalmazásod, amivel bekerültél az iTunesba?

Az még egy Unity 3D dolog volt, talán JavaScriptet használtam. Űrhajós játékot csináltam: a képernyő egyik felétől a másikig halad a jármű, ha az ember a telefonján rábök a kijelzőre, akkor pedig irányt vált. Semmi extra, de pár percre le tud kötni, és ez a megállóban, vagy a mosdóban kifejezetten jól tud jönni.

Hányan töltötték le? Kaptál bármilyen visszajelzést?

Nagyjából ötszázan, de fogalmam sincs hogy találták meg egyáltalán. Nem volt marketingje, semmit sem foglalkoztam ezekkel a dolgokkal. A visszajelzéseket sem nagyon figyeltem, mert az Apple valamiért úgy gondolja, fontos országokra bontatni az értékeléseket, nekem pedig nem volt kedvem egyesével végigkattintgatni az ott listázott nemzeteket, hogy hátha valaki értékelhető kritikát fogalmazott meg. Azt tudom hogy jó pontszámokkal rendelkezett, és a játékosoknak tetszett.

Nagyobb sikernek tartom viszont a Drizzy Jumpot, ezt több mint 30 ezren töltötték már le. Azt akkor csináltam, mikor megjelent Drake Hotline Bling című száma. Gyakorlatilag az énekest modelleztem le, ő lett a főszereplő ebben a rózsaszín világban, ahol különböző akadályokat kell átugrálni. Ez nagyon tetszett az embereknek, rengetegen írtak, hogy imádják. Volt aki azt mondta, a legjobb játéknak tartja. Ez persze nyilván túlzás, programozástechnikailag nem egy nagy kihívás, de jól esett, sok erőt adott.

Milyen statisztikái vannak a játéknak? Átlagos futási időre, visszatérési rátára, demográfiai adatokra gondolok elsősorban.

Az Apple ezen a téren elég rosszul áll szerintem, nagyjából fél éve jött ki egy új analitikai szoftverük, de az is tele van hibákkal, nincsenek könnyű helyzetben a fejlesztők. Már ismerkedem a Google megoldásával, egyelőre vakrepülés van.

Ezek tehát a játékok. De nem csak ezek készültek, vannak más, sőt fizetős programjaid is.

Igen, például a budapesti taxis app (BpTaxi), ez megmondja mennyibe fog kerülni az utazás. A kiindulási pont és a cél között útvonalat tervez a Google térkép segítségével, tehát az utasnak is lesz fogalma arról, hogy merre kellene menni az optimális úthoz. Illetve az érvényben lévő fővárosi árszabás alapján a szoftver kalkulál egy összeget is. A tapasztalatok szerint 100 forintos eltérések jönnek ki nagyjából.

De a legfrissebb, és talán a legbüszkébb is erre vagyok: a Forgot? egy emlékeztető alkalmazás, ami a napokban jelent meg. Igazából nagy újdonság nincs benne, végülis emlékeztetőket lehet felvenni vele... itt inkább a hogyan a lényeg, a gyári megoldás szerint 15-20 másodperc egy új esemény beállítása. Ehhez képest az általam készített megoldást használva 8-10 másodperc elég ehhez. Mindezt úgy, hogy gyakorlatilag nincs hiányzó funkció, csak okosabban van megoldva. A nagyobb informatikai oldalak, mint például a TechCrunch is pozitívan fogadta, nagy az érdeklődés iránta.

Hogy találták meg a programodat?

Ez nem ilyen egyszerű azért. Előre kell gondolkodni, nagy a verseny. Két héttel a megjelenés előtt már volt egy trailer videó, ezt feltettem a YouTube és a Vimeo oldalakra, illetve körbeküldtem az ajánlót. Erre jöttek visszajelzések, nem maguktól találták meg.

Mennyit lehet ezzel keresni? 18 évesen, gimnazistaként honnan tudja az ember, mennyit és mikor kell adóznia a bevételek után, mennyit segít ebben az Apple?

A fizetős alkalmazások annyira nem jelentenek nagy bevételt, ez ugye egyszeri díj, a reklámos appok sokkal jobban jövedelmeznek. Az Apple egyetlen sornyi figyelmeztetést ad a fejlesztőknek, eszerint bizonyos bevételek után egyes országokban fizetni kell. Ezzel nem lettem volna kisegítve, szerencsére a szüleim segítettek, minden legálisan, adózva történik. Ha valakinek nincs ilyen háttere, lehet hogy első körben kap némi büntetést, de biztos utána lehetett volna nézni, csak a tinédzsereknek nem ez az első gondolatuk.

Hogyan tovább, mi következik az érettségi után?

Mindenképp szeretnék egyetemen is informatikával, programozással foglalkozni, jó lenne ezt hivatalos keretek között, vezetett módon is, az alapoktól megtanulni. Azért még érzem, hogy sok olyan hiányosságom van, amit pótolni kell. De nem akarok feltétlenül programozó lenni, a startupok világa érdekel, vannak ötleteim is, biztosan lehetne néhány jó kis projektet csinálni.

Magyarországon, vagy külföldön képzeled el a jövődet?

Mindenképp Magyarországon szeretnék maradni. Ez az otthonom, itt érzem jól magam. Amerikában is csinálnám az egyetemet, de nem az elvégzés volna a cél, hanem a kapcsolatrendszerem bővítése. Ez egy olyan műfaj, ahol ha vannak kapcsolataid, mindegy, a világ melyik részén élsz. Csak az számít, hogy jó ötletet akarj eladni, legyen rá igény, vagy meg tudd azt teremteni rá. És ha vannak cimborák a tengerentúlon, akkor nem gond egy Kickstarter projekt, vagy bármi hasonló.

Befektetők meg Európában, sőt itthon is vannak, egyre többen látják meg a lehetőséget a startup modellben. Elég csak a Prezi, vagy a uStream példáját venni, de vannak mások is, akik mertek nagyot álmodni, és sikerült nekik. Nem hiszem, hogy szerencse, inkább kitartás és ötletek kérdése, hogy sikeres legyél. És persze a tanulás. Jó ezt rendezett körülmények között, de mint az én példám is mutatja, elindulni el lehet anélkül is, hogy az ember programtervező mérnök szakra járna.