Amikor az Intel és a HP három évvel ezelőtt bejelentette közös fejlesztésük, az Itanium processzor piacra dobását, úgy gondolták, a jövő számítástechnikájának alapelemével álltak a vásárlók elé. A 64 bites chip megalkotását szolgáló kooperációt még 1994-ben kezdték el, azt követően kétmilliárd dollárt költöttek a fejlesztésre, de a nehézségek miatt így is el kellett halasztaniuk a termék bemutatkozását két évvel. Az Itanium névre keresztelt processzor kétszeres adatfeldolgozási sebességet ígért 32 bites elődeivel szemben, ám a premier rosszul sikerült: az új chip sokszor lassúbbnak bizonyult a régebbieknél és a potenciális vásárlók hűvösen fogadták, mert nem igazán volt olyan alkalmazásuk, amely igényelte volna a 64 bites technológia nyújtotta előnyöket. Idén február óta, amikor az Intel vezetése bejelentette, hogy 32 bites processzoraikat – a szerverekhez és munkaállomásokhoz szánt Xeont és Pentium 4-et – képessé teszik a 64 bites szoftverek futtatására, az Itanium sorsa megpecsételődni látszik: úgy tűnik, a fejlesztő kihátrál mögüle és a chip a futottak még kategóriájába kerül – írja a Business Week elemzésében.
Az Itanium sorsa a jó példája annak, hogyan nem szabad végrehajtani egy termékfejlesztést. Az Intel, amely a jövőben fogyasztói elektronikai eszközökhöz is kíván processzorokat fejleszteni, jól teszi, ha tanul ebből a történetből. Nem vették figyelembe a kívülről és a vállalaton belülről is érkező figyelmeztetéseket, amelyek szerint nem várható el a szoftvercégektől, hogy az új processzor kedvéért, azért, hogy azok együttműködjenek a 64 bites chippel, programkódok millióit írják át. A fogyasztók érdekeinek figyelmen kívül hagyása azután meg is bosszulta magát: nem elég, hogy az Itanium eleve nem teljesítette a vele szemben támasztott elvárásokat, még a konkurencia is megjelent és keresztbe tett a chipóriásnak. Az Advanced Micro Devices (AMD) tavaly áprilisban piacra dobta Opteron nevű processzorát, amely támogatja mind a 32, mind a 64 bites alkalmazásokat. Rugalmasságának köszönhetően az AMD processzora decemberre megszerezte a szerverpiac 3,9 százalékát – az International Data Corp. (IDC) adatai szerint –, mert teljesítette a felhasználók aktuális elvárásait. Nem a 64 bites sebesség az, amit a fogyasztók pillanatnyilag akarnak, hanem a jó teljesítmény és ár/érték arány – jelentette ki a helyzetet kommentálva Peter N. Glaskowsky, a Microprocessor Report főszerkesztője.
Még a HP is "félszívű" támogatójává vált a közös gyermeknek: februárban közölte, hogy Opteronnal felszerelt szervereket is fog árusítani – írja Business Week elemzője. Shane V. Robinson, a cég technológiai vezetője szerint a HP és az Intel közötti viszony "a legmélyebb partnerség az iparágban", de a fogyasztók változatosságot akarnak, amikor szerver után néznek.
Az IDC szerint még mindig az Intelé a világ szerverprocesszor-piacának 96 százaléka, és azzal, hogy 32 bites Xeon chipjét felturbózza 64 bites teljesítményre is, utat nyit egy árversenynek az AMD Opteronjával. A Dell, a világ második legnagyobb szerverforgalmazója, ebben lelkes támogatója lesz, mivel az új Xeonnal ellátott gépekkel versenyezhet a Sun Microsystems, az IBM, a HP opteronos termékeivel. A Dell nem kíván AMD-chippel ellátott szervereket árulni.
Azzal, hogy régi chipjei feljavításával kifejleszti az Itanium alternatíváit, megőrizheti dominanciáját a szerverpiacon az Intel. Más kérdés, hogy az egykor a jövő processzorának titulált Itanium kilátásait ezzel enyhén szólva is halovánnyá teszi.
