A konzolgyártók figyelmeztették az USA-t a kereskedelmi háború árnyoldalaira

A Microsoft, a Sony és a Nintendo szerint a vámháború miatti magas behozatali tarifákkal rengeteg munkahely kerül veszélybe.

Az Egyesült Államok egy ideje erősödő kereskedelmi harcot folytat Kínával, aminek egyik közvetlen érzékelhető hatásának tekinthető a vámháború miatti magas behozatali tarifák kivetése Kínában gyártott termékekre. Az IT iparágon belül ennek veszélyeire már felhívta a figyelmet az Intel és az Apple is, de hivatalosan nem akartak szembemenni az USA kormányával, így csupán az aggodalmaikat fejezték ki a lehetséges negatív hatások tekintetében.

A konzolgyártók is érzik a problémát, és a Trump-adminisztráció legfrissebb vámtervei után a Microsoft, a Sony és a Nintendo egy közös levélben részletezték az Egyesült Államok kormányának, hogy milyen komoly kockázatokat rejt a Kínával vívott kereskedelmi háború. A három cég kifejti, hogy végeredményben a konzolok ára emelkedni fog, ami közvetlenül rossz a fogyasztók számára. De nem csak ez a baj, ugyanis nagyobb áron kevesebb hardvert lehet majd eladni, a kiépülő kisebb vásárlóbázis csökkenti majd a játékfejlesztők bevételeit, majd ennek hatására sok ezer munkahely kerül veszélybe az Egyesült Államokon belül.

A Microsoft, a Sony és a Nintendo kiemeli, hogy megértik a Trump-adminisztráció aggodalmait az USA szellemi tulajdonainak védelme szempontjából, biztosítva az ország technológiailag vezető szerepét, de a növekvő behozatali tarifák aránytalan mértékű szankciót rónak az üzleti szférára, illetve az Egyesült Államok fogyasztóira, amelyek lényegében aláássák a valós célt.

A három vállalat szerint a 2018-ban Egyesült Államokba importált konzolok több mint 96 százaléka Kínában készült, és maga az iparág annyira épít a kínai gyártási és fejlesztési folyamatokra, hogy a gyártás kiszervezése egy másik országba, vagy az USA-n belülre rendkívüli anyagi ráfordítást igényelne. Ez végeredményben még a behozatali tarifákhoz viszonyított potenciális áremeléseknél is nagyobb mértékűt igényelne, ami nem szerencsés olyan termékek esetében, amelyeket amúgy is rendkívül korlátozott haszonnal, vagy akár veszteséggel árulnak.

A konzolgyártók úgy gondolják, hogy ha az Egyesült Államok a tervezett mértékben emeli majd meg a behozatali tarifákat, akkor a végfelhasználók – az érintett cégek számítása szerint – összesen 840 millió dollárral fognak többet fizetni, de még ezzel együtt is éves szinten 350 millió dollárt fog bukni az Egyesült Államok a vámháború negatív hatásain.

A fentieken túl a Microsoft, a Sony és a Nintendo kiemeli, hogy a konzolpiac Kínán belül gyakorlatilag nem létezik. Az említett ország számára nem is különösen fontos az erre vonatkozó technológiák lemásolása, ami szükségtelenné teszi a behozatali tarifák növelését, elvégre azon mindenki csak vesztene. Emiatt az érintett cégek remélik, hogy az Egyesült Államok kormánya átgondolja majd a konzolokra vonatkozó terveket a vámháború szempontjából.

Azóta történt

  • Amerikai rendelkezések áldozata lett a GitHub is

    A kereskedelmi korlátozásokat kezdték el alkalmazni, feltehetően kormányzati nyomásra.

  • 1889. szeptember 23.

    Jamaucsi Fuszadzsiró megalapította a Nintendo nevű vállalkozást, mely egy kézzel készített kártya, az ún. hanafuda kártya gyártására és kereskedelmére jött létre. A növekedési területet kereső vállalat a 20. század közepétől több piaci szegmensben is kísérletezett. Végül 1975-ben megszerezték a Magnavox Odyssey játékkonzol kereskedelmi jogát Japánban, és innen már egyenes volt az út, mely a videojáték-piac egyik legnagyobbjává tette a Nintendót.