Vajon más függőségekhez hasonlóan jár-e jelentős egészségügyi kockázattal a túlzott technológia- és kütyüfüggőség? Elképzelhető, hogy a nem is olyan távoli jövőben a mobiltelefon dobozára is felkerül a figyelmeztetés a cigarettásdobozok mintájára? Netán az internetes szolgáltatói szerződésben kötelezően felhívják majd a figyelmünket az internetfüggőség veszélyeire és a megelőzés módjára? Ha az ebédszünetét ma (is) azért fogta rövidebbre, hogy mielőbb ellenőrizhesse a beérkezett e-maileket, Ön máris veszélyben van.
Kutatók és szakemberek zömében egyetértenek abban, hogy hajlamosak vagyunk elbagatellizálni a technofüggőség veszélyeit, bár egyelőre senki sem tudja pontosan, hogy mindez milyen közvetett és közvetlen hatással van az életünkre. A Northamptoni Egyetem két professzora, Nada Kakabadse és Susan Bailey erről igyekszik minél pontosabb képet kapni egy most elindított internetes közvélemény-kutatás révén: a 74 kérdésből összeálló, bárki által kitölthető felmérés azt vizsgálja, hogy a résztvevők miként hasznosítják a technológiát a munkahelyükön, illetve hogyan befolyásolja a technológia az életüket.
Kakabadse – aki korábban publikált már egy hosszabb tanulmányt a témában – a New Scienticsnek nyilatkozva rámutatott, hogy az elmúlt húsz évben lezajló technológiai fejlődés szélesebb társadalmi hatásait senki nem vizsgálta eddig kellő alapossággal, így komolyan számolni kell azzal, hogy a fejlett technológiák túlzott használata közvetlenül vagy közvetetten káros lehet a használó szociális vagy akár egészségügyi helyzetére nézve.
A kutató a kézi eszközöket emeli ki példájában: „A PDA-kat és Blackberry készülékeket gyártó cégek elvárják a vásárlóiktól, hogy megtanulják az eszközök megfelelő kezelését, ugyanakkor nem foglalkoznak használat esetleges negatív következményeivel. Az új technológiák használata azt az érzést kelheti a vásárlóban, hogy nagyobb kontrollal rendelkezik, de sok esetben ez csak illúzió” – figyelmeztet Kakabadse, majd hozzáteszi: „Nem szeretnénk, ha az információtechnológia pár év múlva hasonló cipőben járna, mint most a dohányipar, vagy a gyorsétkeztetés. Oda kell figyelnünk rá, hogy az emberek hogyan viszonyulnak ezekhez az alapvetően szokásteremtő, az életvitelüket átalakító technológiákhoz, a tapasztalatok alapján pedig megfelelő oktatási- és szabályrendszert kell kialakítanunk.”
A szakember szerint az IT-iparban érdekelt cégeknek és a munkahelyeknek a jövőben át kell értékelniük felelősségvállalási szerepüket – Kakabadse állítja, máris akadnak követendő példák: ezek az olyan munkahelyek, ahol a héten egy vagy több e-mail mentes napot, vagy naponta egy-két óra teljes e-mail tilalmat rendel el a cégvezetés.
