A digitális világ mind elterjedtebbé válása folyamatos, egyre növekvő mértékű veszélyt jelent az egyének számára a kormányzatok információgyűjtési törekvései miatt – talán így lehetne summázni a londoni központú Privacy International legfrissebb jelentését.
Simon Davies, a szervezet igazgatója a tanulmány megjelenésekor, vasárnap azt mondta az AP hírügynökségnek, hogy sajnos az a tendencia érzékelhető, mely szerint az államigazgatási szervek egyre nagyobb mértékben veszik semmibe, szorítják háttérbe a magánélet érinthetetlenségét, egyre több érzékeny személyes adatot gyűjtenek állampolgáraikról, s ez még azokban az országokban is jellemző – például Kanada vagy Németország –, amelyekben a közelmúltig a magánélet „szentsége” kiemelt értéknek számított.
A tanulmány egyik legérdekesebb – habár talán nem túlságosan meglepő – megállapítása az, hogy míg a kelet-európai, volt szocialista országokban erősödött a magánjellegű adatok törvényes védelme, addig az e téren eddig élen járó Nyugat-Európában – a bevándorlási hullámok és a terrorveszély miatt – a korábbi szigorú adatvédelmi előírások enyhültek, az állami szervezetek egyre többet tudhatnak meg törvényesen is az ott élőkről.
Jelenleg állampolgárainak személyes adatait a leginkább bizalmasan Görögország, Kanada és Románia kezeli a vizsgált 47 ország közül (Magyarország pontosan a középmezőnyben szerepel...). A lista végén, a legkomolyabban ellenőrző országok: Malajzia, Oroszország és Kína, de a két angolszász állam, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok is a sereghajtók közé tartozik – e két országban akkor nőtt meg a társadalmi igény is a komolyabb kontrollra, amikor elszenvedték az azóta példaértékűvé vált terrortámadásokat, s hiába támadt fel komoly ellenkezés az ellenőrzési módok (kamerák, e-mail- és telefonfigyelés stb.) ellen mindkét helyen, a kormányzatok komoly támogatásra leltek az újabb akcióktól rettegőkben.
