Az egységes digitális piacért felelős uniós biztos, Andrus Ansip, Észtország korábbi miniszterelnöke ma egy pozsonyi konferencián szépen formált, az IoT-től elinduló, majd a felhős szolgáltatásokig eljutó beszédében kifejtette, hogy a jövőben arra kell törekedni, hogy bizonyos típusú kereskedelmi és egészségügyi adatokat az Európai Unió tagállamainak nem szabad bezárnia a nemzetállami keretek közé, a továbblépés és a fragmentáció megelőzése érdekében le kell bontani azokat a nemzeti törvények által meghatározott korlátozásokat, melyek ezt a lokalizációt írják elő.

Ansip kifejtette, hogy ez nemcsak a közös gazdasági törekvéseknek szab gátat, hanem visszafogja az egységes digitális piac kialakítását is, és ez Európának, a gazdasági vállalkozásoknak, illetve a technológiai fejlődésnek egyaránt káros. Épp ezért e probléma megoldása érdekében még idén benyújtanak egy tervezetet, hogy a szükségtelen korlátozásokat a tagállamok oldják fel.

Ansip elmondta, hogy ismeri az adatkiáramlást ellenzők érveit: adatvédelem és biztonság. Ezen érvek korlátozott jogosságát elismeri, ám szerinte rengeteg olyan típusú adat jön létre, melyek lokalizációjának feloldása sem a magánélet védelmét, sem a nemzetek biztonságát nem veszélyezteti. Dániát hozta fel példának, ahol a közelmúltban hoztak egy olyan rendeletet, hogy a vállalkozások a könyvelési adatokat bárhol tárolhatják, a lényeg az, hogy a felügyelő hatóság hozzáférhessen.

Ansip szerint az erőszakos és szigorú adatlokalizáció nem vezet sehová, és épp az adatvédelem biztosítása érdekében változtatták meg az unió adatvédelmi előírásait, hogy a polgárok az EU teljes területén ugyanazon feltételek mellett érezhessék biztonságban adataikat. A biztos szerint az adatok nemzeti kézből történő kiengedése esetén is rendelkezésre állnak az uniós keretek az adatvédelem és a biztonság garantálására.