Hosszú, fordulatokkal teli történet érkezett most újabb állomásához a londoni büntetőbíróság döntése által.

Ahogy az IT café is számtalanszor beszámolt róla, Julian Assange azzal került az USA bűnüldöző szervezeteinek látókörébe, hogy az általa alapított Wikileaks nevű portál nem egy esetben szerzett meg bizalmas kormányzati dokumentumokat, köztük mintegy félmillió titkos amerikai diplomáciai táviratot, majd ezek jó részét médiapartnereikkel nyilvánosságra is hozták.

A közzétett adatok igen nagy vihart okoztak, már akkor megindult ellene az amerikai eljárás, mely végül elfogatóparancshoz vezetett. De hogy ne legyen egyszerű, Svédországban is letartóztatási parancsot adtak ki ellene - igaz, köztörvényes bűncselekmény miatt, szexuális erőszakkal vádolták meg. Ez utóbbit később, 2019-ben ejtették - közben az Egyesült Királyságban tartózkodó Assange a kiadatástól tartva Ecuador londoni nagykövetségén kért és kapott menedéket, ahol hét évet töltött el. Innen azonban kirúgták, brit felügyelet alá került, és a svéd vádejtés után azért került börtönbe, mert megszegte a szabad lábra bocsátás feltételeit. Közben az USA továbbra is kereste.

A londoni bíróság azzal indokolta ítéletét, hogy Assange mentálisan bizonytalan, nagy az esély arra, hogy a vizsgálati fogság idején öngyilkosságot követ el.

Hogy az Egyesült Államokban milyen ítélet várna rá, arról szélsőségesek a vélemények: papírforma szerint élete végéig börtönbe küldenék, de vannak arról is információk, hogy az amerikai hatóságok csak formálisan büntetnék meg, és megúszhatná 5-7 év börtönnel.