Az Európai Parlament a héten elutasította azt a törvényjavaslatot, amely a telefonhívásokkal és e-mail üzenetekkel kapcsolatos adatok megőrzésére kötelezné a távközlési és internetszolgáltatókat. A javaslatot tavaly áprilisban a terrorizmus elleni harc jegyében terjesztette elő Franciaország, Anglia, Svédország és Írország. A tervezet a felhasználó azonosítására alkalmas adatoknak – de nem magának a kommunikációnak – a megőrzését írja elő legalább 12, legfeljebb pedig 36 hónapig.

Utazás a Holdra

A képviselők szerint a rendszer megvalósítása a remélhető haszonhoz képest aránytalanul sokba kerülne, ráadásul felvethető, hogy a tervezet nincs összhangban az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkével sem, mely szerint mindenkinek joga van arra, hogy magánszféráját tiszteletben tartsák.

Az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi bizottságának jelentése szerint az archiválandó – főként internetes – adatok gigászi tömege miatt gyakorlatilag lehetetlen lenne azok kiértékelése, elemzése. Ha ezeket kartotékokba rendeznék, tízszer lehetne az aktákból hidat építeni a Föld és a Hold közé – írják –, és a nagyjából 20-40 000 terabájt méretű adatbázisban egyetlen keresés lefuttatása is 50-100 évbe telne. Az adatmentés infrastruktúrájának biztosítása egy nagyobb internetszolgáltató esetében nagyjából 180 millió eurót emésztene fel, a kisebbeket pedig lehetetlen helyzetbe sodorná – figyelmeztet a jelentés.

Még nincs vége

A parlamenti nem azonban nem jelenti azt, hogy a törvényjavaslat egyszer és mindenkorra lekerült a napirendről. Mivel a tervezetet tagországok terjesztették elő, az EP-nek csak véleményezési joga volt, és az egyes kormányok máris jelezték, az aggályok ellenére továbbviszik javaslatot.

A fejleményeket az Európai Bizottság sem nézte tétlenül, és közölte, hogy még a nyáron saját tervezetet nyújt be az adatmegőrzésről. Ebben igyekeznek ésszerű határok közé szorítani az adatgyűjtés mértékét: többek között az e-maileket kivennék a csomagból és legfeljebb egyéves archiválási kötelezettséget írnának elő a szolgáltatóknak.

Az európai törvénykezési vita ide vagy oda, már ma is több tagországban – köztük Nagy-Britanniában és Magyarországon – van érvényben olyan szabályozás, amely előírja a többéves adatmegőrzést. Hazánkban a tavaly hatályba lépett elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (EHT) kötelezi a szolgáltatókat arra, hogy a felhasználót azonosító adatokat három évig megőrizzék.