"Az euróra várva: kérdések, amelyeket a vállalatoknak már most át kell gondolniuk" címmel hozta nyilvánosságra az Economist Corporate Network az Ernst & Young és az Oracle támogatásával készült tanulmányát, amelyben egyebek mellett megvizsgálja az euró hatását az informatikai rendszerekre.
A kilencvenes évek végén lasszóval se lehetett informatikus szakembereket fogni. A nyugat-európai vállalatok pánikszerűen és párhuzamosan igyekeztek kiépíteni e-kereskedelmi megoldásaikat, felkészülni a 2000. év dátumproblémájának kezelésére és bevezetni az eurót, miközben hol itt, hol ott kellett rohamtempóban foltozgatni a negyed évszázad során kiépített és megkedvelt, de egymáshoz sehogy sem illeszkedő részekből álló számítógépes rendszereiket.
Az euró bevezetésével járó változtatások keresztülvitele igen bonyolult volt, mert a bérszámfejtéstől a szállítókon és ügyfeleken keresztül egészen az adózásig tevékenységük szinte minden vonatkozását érintette, ami ma is igaz. Azonban akkor mindez hihetetlenül sok időt és pénzt igényelt, hiszen számos eltérő rendszer működött egymás mellett, amelyeknek gyakorlatilag egyike sem volt felkészítve az euró fogadására. Az eurókompatibilitás még teljesen új fogalom volt.
Az új tagállamoknak két szempontból is könnyebb dolguk lesz. Egyrészt a készen kapható rendszerek többségének tervezésénél már eleve figyelembe vették az eurót. Másrészt pedig a legtöbb közép-európai vállalat nem volt olyan helyzetben, hogy informatikai fejlesztések címén húsz év alatt mindenféle egymással nem kompatibilis rendszert gyűjtsön be. "Közép-Európának megvan az az előnye, hogy nincs olyan sok örökölt rendszer" - mutatott rá Brian Gregory, az Oracle alkalmazásmarketingért felelős főigazgatója. "A gond inkább az, hogy nem is nagyon használnak üzleti informatikai rendszereket" - tette hozzá.
A nemzetközi cégek többsége csak most kezd foglalkozni közép-európai leányvállalatainak ezen problémájával. Ennek egyik oka, hogy az üzleti forgalom most kezdi túllépni azt a szintet, amelyek kezelésére az Excel-táblázatok már nem elegendőek. A másik ok pedig - ami az ilyen fejlesztések igazi hajtóereje - az, hogy a nemzetközi vállalatok rendre leselejtezték korábbi rendszereiket, és most a vállalat egészében egységes, egyszerűbb és szabványos szoftvermegoldások bevezetésén fáradoznak.
Azoknak a nemzetközi és nagy helyi vállalatoknak a számára, amelyek több pénznemet kezelő, integrált rendszereket vezettek be, az euróra való átállás "gombnyomásra" történik majd, egyetlen rendszerparaméter értékének megváltoztatásával. Néhány olyan vállalat, amelynek tevékenysége az euróövezetben bővülőben van, már a hivatalos átállást megelőzően áttérhet az euró használatára belső elszámolásaiban, a helyi előírások teljesítése érdekében párhuzamosan fenntartva a helyi pénznemű könyvelést és kimutatásokat. Csak az olyan, kisebb vállalatok lesznek képesek zsebszámológéppel és manuális számításokkal megoldani a feladatot, amelyeknek alig van kimutatható külföldi üzleti forgalmuk. Máshol magasabb szinten automatizált rendszereket kell bevezetni, amelyeket előbb vagy utóbb át kell állítani az euróra.
Az igazi kérdés az, mire lesz szükségük a kisebb, de növekvő vállalatoknak. Ha a vállalatvezetők az euróra való átállást nem összefüggésében nézik, hanem pusztán informatikai kérdésnek tekintik, akkor az is megoldás, hogy ideig-óráig kibírják felokosított Excel-táblázatokkal, aztán mindent átkonvertálnak euróra, majd folytatják ott, ahol abbahagyták. Ha azonban az eurózónába való belépés számukra egy olyan változássorozat egyik állomása, amely képessé teszi a vállalatot arra, hogy belépjen az új piacokra, miközben pedig külföldről az ő piacukra törnek be más versenytársak, ez a megoldás nem lesz kielégítő. Olyan rendszerekre lesz szükségük, amelyek sokkal hatékonyabbá teszik üzletmenetüket, felkészítve a vállalatot arra, hogy felvegye a riválisok által odadobott kesztyűt. "Ne ragadjunk le a jelen problémáinak megoldásánál" - mondja Gregory. "A hosszú távú igények és a jövőbeni hatékonyság szempontjai alapján válasszuk ki a megfelelő rendszert, úgy, hogy ne kelljen pár év múlva az egészet elölről kezdeni."
Szerző: Girnt József - NAPI Gazdaság
