A Loebner-díjjal járó bronzérmet és pénzdíjat az idén is ugyanaz a brit mesterségesintelligencia-kutató, Rollo Carpenter – illetve az általa alapított vállalkozás – nyerte, mint tavaly. A győztes beszélgető robot, Joan – az egy évvel korábbi díjazott George-hoz hasonlóan – valós emberekkel folytatott beszélgetések során fejlődik.

Emberi gépek

A Loebner-díj tulajdonképpen az Alan Turing brit matematikusról elnevezett Turing-teszt gyakorlatba való átültetésének tekinthető. A tudós 1950-ben publikált, „A számítógép és az intelligencia” című tanulmányában egy olyan módszert ír le, mellyel mérhető, hogy egy gép milyen mértékben tudja utánozni az embert, azaz mennyire képes gondolkodó személyiségként viselkedni. A teszt lényege, hogy egy személy elektronikus úton két külön helyiségben lévő alanynak tesz fel kérdéseket – egyikük ember, a másik számítógép. A kérdésfeltevőnek a válaszok alapján képesnek kell lennie a gépi beszélgetőpartner beazonosítására. Amikor erre nem lesz képes, elérkeztünk a gondolkodó gépek korába. (Turing egyébként úgy vélte, hogy a 20. század végére egy átlagos kérdező 5 percnyi beszélgetés után már legfeljebb csak 70 százalékos eséllyel tudja majd beazonosítani a gépet.)

A díjat Hugh Loebner szociológus és filantróp alapította 1990-ben a cambridge-i viselkedéstudományi központ közreműködésével. A fődíj – amely az első olyan komplex, szöveget, beszédet és vizuális ingereket is értelmezni tudó gépnek jár majd, melyet a bírák nem tudnak megkülönböztetni az embertől – 100 000 dollár és egy aranyérem lesz. Amíg ez el nem kel, minden évben 2000 dolláros díjat és bronzérmet vehet át az adott versenyben résztvevő legemberibb komputer. A jelenleg 64 éves Loebner biztos abban, hogy a fődíj az ő életében nem talál gazdára. A kezdeményezés hírnevét csorbítja, hogy a mesterségesintelligencia-kutatás szaktekintélyei és műhelyei hagyományosan bojkottálják a versenyt.

Emberektől tanul

Carpenter elmondása szerint Joan egy 26 éves, kezdő író, akinek a személyiségét egy valódi írónő, Ariadne Tampion segített beszélgetések sorozatával egyedivé alakítani. A technológia azonban mind a tavalyi, mind az idei győztes esetében ugyanaz, az egyéves extra tanulás mellett csupán annyi a változás, hogy Joan jobb képességekkel rendelkezik az önálló személyiségjegyek megtartására, mint George.

Ma a beszélgető robotot egy nagy memóriával ellátott, Xeon processzoros szerver szolgálja ki. Carpenter azonban kiemeli, hogy a rendelkezésre álló számítási kapacitás és a mesterséges intelligencia kifinomultsága között közvetlen kapcsolat van. „Ha a Google hardverét tudnám mögé tenni, és több látogatója lenne az oldalnak, mint a Google-nek, az MI kifejezéstára naponta milliókkal bővülhetne” – mondja, hozzátéve, hogy szerinte 2016-ra már lesznek olyan gépek, amelyeket nem tudunk majd megkülönböztetni az emberektől.