Egy hete, múlt kedd éjszaka egy – ma már szokatlannak sajnos nem nevezhető – támadás érte a Szurgutnyeftyegaz orosz olajipari cég szerverét. A crackerek a cég egyik hivatalos postafiókjáról olyan leveleket küldtek szét, melyben azt állították, hogy a vállalat igazgatóit letartóztatták – írta meg a Kommerszant.
Július harmadikán több bróker is jelezte a vállalatnak, hogy este fél tízes keltezéssel olyan e-mailt kaptak a Szurgutnyeftyegaz sajtóközpontjától, melynek szövege szerint Vlagyimir Bogdanov vezérigazgatót és Nyikolaj Zaharcsenkó ügyvezető igazgatót előző nap 3,79 milliárd rubeles adócsalás vádjával letartóztatták. A levélben az is szerepelt, hogy a cég vagyonának egy részét zár alá helyezték, részvényeinek kereskedelmét pedig a hét végéig felfüggesztették.
Mint gyorsan kiderült, a hamis e-maileket azoknak küldték el, akik a vállalati honlapon megadott lehetőséggel élve feliratkoztak a levelezőlistára, ezért a honlap működését szerdáig leállították, mivel a támadás még egész nap folytatódott. Nem sokkal ezek után azonban újabb panaszok érkeztek, melyek szerint nem csak a részvényesek és a levelezőlistán szereplők kapták meg a levelet, hanem olyanok is, akik egyik csoportba sem tartoznak.
A Kommerszant orosz gazdasági lap információi szerint az említett levél meglehetősen primitíven volt megfogalmazva, ráadásul vádlóként az Adóügyi Minisztérium szerepelt, mely már egy ideje nem létezik Oroszországban.
A gyors reagálásának köszönhetően, melyben miden állítást cáfoltak, a hamis hír nem volt hatással a cég részvényeinek értékére és forgalmára.
E megtévesztésre alkalmas dezinformációs módszer nem ismeretlen már az orosz piacon sem, áprilisban szintén a Szurgutnyeftyegaz ellen irányult egy hasonló támadás, amikor egy elemzőcég nevében küldtek szét hamis adatokat, májusban pedig egy tomszki energetikai vállalat volt a kiszemelt célpont egy ugyanilyen akciónál.
Raisza Kodcsenkó, a Szurgutnyeftyegaz sajtófőnöke szerint a támadás időzítése arra mutat – olyan időpontban történt, amikor sem a hazai, sem a fontos amerikai tőzsdéken (a közelgő július 4-e miatt korán zártak) nem lehetett már egy esetleges pánikból eredő akciót kezdeményezni –, hogy a vállalat jó hírén akartak foltot ejteni. Ezt a vélekedést szakértők is támogatni látszanak, mivel az egyszerű módszer és az időzítés szerintük is a reputáció rontását szolgálta – legrosszabb esetben esetleg egy „tesztről” volt szó, mellyel a lehetséges hatásokat akarták felmérni.
