Mostanra hosszú ideje egyértelmű, hogy a globális chiphiány valójában globális chipválság, ugyanis nem azért drágulnak újra és újra a lapkák (és az ezekre építő termékek), mert nincs azokból elég, hanem azért, mert minden korábbi várakozást felülmúló mértékben hatalmas a túlkereslet.

A világ minden részén sorozatosak a kapacitásbővítések, gyárépítések, az USA, az EU, Kína és Japán, sőt India is önálló chiphatalommá szeretne válni a következő évek során. Ez előrevetíti a chipbuborék kialakulását, amelyről ebben a cikkünkben már bővebben értekeztünk.

A téma kapcsán az ASML ügyvezetője is megszólalt (az ASML egy holland cég, amely olyan félvezetők gyártására alkalmas gépeket készít, amelyeket a világon egyetlen másik vállalat sem képes). Peter Wennink szerint a kapacitásbővítésekhez szükség van a nagy befektetésekre a félvezetőiparban, rövid távon pedig nem lát veszélyt abban, hogy túlkínálat alakulna ki.

Wennink szerint a chipszektor 2021-es, 150 milliárd dolláros tőkekiadása konkréten megduplázódik Kína, az EU, Japán, Dél-Korea és az USA tervei miatt. Az ASML tisztában van vele, hogy sokan a túlkínálattól tartanak, de a cég hatalmas növekedési lehetőségeket lát, ami nagyságrenddel magasabb kapacitást követel.

A TSMC, Samsung, Intel és mások által támasztott keresletet egyébként az ASML sem tudja kielégíteni, küszködnek a kapacitásbővítéssel. Az ASML szerint a várható túlkínálatot az iparág megpróbálja majd elkerülni, hatékony innovációs környezettel.

2021-ben az ASML eladásainak 36 százalékát Tajvan generálta, 31 százalékát Dél-Korea, 18 százalékát Kína, 9 százalékát az USA, 3-3 százalékát Japán és az EU. A fejlettebb gépeket azonban tilos eladnia a cégnek Kína számára.