Korábban hasonló ügyekkel kapcsolatban az IT café is kitért arra a közel tíz éve húzódó európai perre, melynek tárgya csontra csupaszítva arról szólt, hogy a fórumot működtető tartalomszolgáltató felelős-e az adott topikokban megszólalók szövegeinek tartalmáért.

Most a legfelsőbb instancia, a strasbourgi bíróság Nagykamarája hozott döntést, és az atlatszo.hu beszámolója szerint ez az ítélet igen komoly következményekkel járhat.

A tét: a szolgáltató felelős-e a kommentek tartalmáért?

Az alapsztori, mely arra sarkallta a Google-t és a legnagyobb sajtócégeket, hogy közösen kérjék az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamaráját, hogy változtassa meg a bíróság korábbi döntését, röviden ez:

2006-ban a Delfi észt hírportálon számoltak be róla, hogy a télen, a befagyott tengerre épült utat tönkretette egy komp. A kommentelők nem fogták vissza magukat, és célba vették a komptársaság tulajdonosát, Vjatšeslav Leedot – nagyon sok esetben nyomdafestéket nem tűrő szavakkal.

Mint az atlatszo.hu írja, a Delfi oldalán értesítési és eltávolítási (notice and takedown) rendszer működött (ahogy ez most a Prohardver lapcsalád oldalain is érvényes). Ez azt jelenti, hogy az oldalon bárki előzetes moderáció nélkül kommentelhetett, de ha ezek a kommentek valakit sértettek, ő ezt jelezhette a Delfinek, akik törölték a nem megfelelő kommenteket. Egy automata szűrő a vulgáris szavakat is szűrte a kommentek közül, de ezt könnyű volt kijátszani.

A Nagykamara viszont egyhangúan úgy szavazott, hogy mindez nem volt elegendő ahhoz, hogy a Delfi mentesülhessen a felelősség alól. A bíróság egyetlen érvet sem tekintett önmagában elég erősnek ahhoz, hogy eldöntse az ügyet; ehelyett az ügy összes körülményeit vették figyelembe.

A bírák láttak már internetes fórumot?

A bíróság szerint Leedo csak aránytalan nehézségek árán tudott volna közvetlenül a kommentelőtől elégtételt keresni (egy anonim kommentelő IP-címét, fizikai tartózkodási helyét és személyazonosságát nem könnyű visszakeresni), így a szolgáltató mentesítése esetén végső soron a jogainak megsértése orvosolatlanul maradt volna.

A bíróság kiemelte azt is, hogy a Delfi a reklámbevételekből működő gazdasági társaság, a kommentek pedig az oldal látogatottságát növelték, és így a portál üzleti tevékenységéhez tartoztak. A kommenteket csak a Delfi távolíthatta el, ezért a bíróság szerint a kommentelés a Delfi érdekében állt, a kommenteket a lap kontrollálta és lehetővé tette a kommentelők anonimitását.

Strasbourg szerint a Delfi számíthatott a kommentviharra, mert a cikk témája alapján várható volt a jelentős mértékű felháborodás. Az újságnak ezért jobban figyelnie kellett volna a kommentekre. A Delfi kommentrendszerében egyetlen gomb megnyomásával lehetett jelezni a sértő bejegyzéseket, Leedo mégsem ezt az utat választotta, hanem postán küldte el panaszait a szerkesztőségnek, ahol azonnal törölték a kifogásolt bejegyzéseket. Összességében a sértő kommentek így is hat héten keresztül elérhetőek maradtak, de ez nem a Delfi, hanem Leedo döntésének eredménye volt. A bíróság figyelembe vette azt is, hogy csekély öszegű (320 eurós) volt a Leedonak fizetendő összeg.

A Nagykamara érvei

A strasbourgi bíróság Nagykamarájának végleges döntése szerint (ez ellen már nincs lehetőség jogorvoslatra) a Delfit jogosan kötelezték 320 eurós kártérítés megfizetésére, és ez nem csorbította aránytalanul a lap szólásszabadsághoz való jogát. A Nagykamara lényegében megerősítette a korábbi kamarai döntést. A Nagykamara ezeket a szempontokat vette figyelembe elsősorban: a kommentek gyűlöletbeszédnek minősültek és erőszakra szólítottak fel; a weboldal üzleti alapon működő professzionális híroldal volt; a Delfi nem tett meg mindent annak érdekében, hogy a gyűlölködő kommentek ne jelenhessenek meg; az anonim kommentek valódi szerzőit nagyon nehéz felelősségre vonni; a Delfit alacsony összegű kártérítés megfizetésére kötelezték.

Fontos kiemelni, hogy a döntés nem teszi kötelezővé a szolgáltatók felelősségre vonását a sértő kommentek miatt, csupán azt mondja ki, hogy önmagában az nem sérti a szólásszabadságot, ha felelőssé teszik a szolgáltatókat az oldalukon megjelent kommentekért.

Következmények?

Mielőtt valaki az igen alacsony összegű kártérítést hozná szóba: itt nem erről van szó, hanem arról az elvi döntésről, hogy a szolgáltatót felelőssé tehetik. Most csak ekkora összegre, de ha a precedens nyomán az lesz a bírói gyakorlat, hogy a fórumot üzemeltetőnek felelnie kell a topikokban megfogalmazott kijelentésekért akkor is, ha igyekszik elővigyázatossági szabályokat bevezetni, illetve az utólagos panaszokra gyorsan reagál, akkor kinyílik egy kapu, és a helyi szabályozások sokkal szigorúbb büntetéseket is bevezethetnek erre az ítéletre hivatkozva – ez mindig az adott ország állapotától, politikai viszonyaitól, a szereplők lobbierejétől függ majd csak.

Vagyis a bíróság egy olyan döntést hozott, melynek hatását ma még felmérni sem tudjuk.

És azt sem, hogy mi történik akkor, ha egy adott ország polgára mondjuk a Facebookot akarja majd kártérítésre perelni a posztokhoz írott kommentek miatt.

És még ezer eset.