Elkészült Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának szakmai tervezete; a dokumentum társadalmi vitát követően, még a tavasszal a kormány elé kerülhet – hangzott el Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter és Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos tegnapi sajtótájékoztatóján.
Fazekas Sándor kiemelte, ez az első ágazati digitális stratégia, megemlítve, hogy 2010 óta másfélszeresére nőtt a mezőgazdaság kibocsátása, ezért is fontos, hogy minél gyorsabban és hatékonyabban vegyék át a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket, hiszen ezen eljárások révén többet, magasabb színvonalon és hatékonyabban termelhetnek a gazdák. A miniszter jelezte: tárcája azon dolgozik, hogy az uniós agrárstratégia a 2020 utáni időszakban is hangsúlyt fektessen – például képzési támogatások formájában, szaktanácsadási rendszerrel és e szolgáltatások árának csökkentésével – az agrárium digitalizációjára.
Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár azt emelte ki: a kormányzat 2010 óta azon dolgozott, hogy hatékonyságuk és versenyképességük fokozása mellett megerősítse a hazai kis- és közepes agrárvállalkozásokat. Hozzátette: a következő években meghatározza a mezőgazdaságban dolgozók életét az, hogy miként tudnak részt venni a digitalizációban. Mint mondta, már most is lehet pályázni ilyen megoldások bevezetésére, ezt terjeszti majd ki a Digitális Agrár Stratégia.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke kiemelte: a digitális megoldások ma már nem kényelmi funkciót, hanem a versenyképességet, adott esetben az életképességet is jelenthetik az agráriumban, hiszen azok optimalizálják az üzemanyag-, az alapanyag- és az időfelhasználást. A kamarai elnök által közölt adatok szerint „az alapok megteremtése” hektáronként két, egy intelligens gépsor bevezetése azonban már 40-50, míg ha járműnavigációs szintig menő adatgyűjtést vezetnek be, akár 80 euró is lehet a költségcsökkentés, miközben a hozamok emelkednek.
Ez utóbbiak kapcsán Győrffy Balázs arról beszélt: a búza hozama precíziós gazdálkodással 7-17, a kukoricáé 2-9, a napraforgóé 6-10 százalékkal növelhető, megemlítve, hogy a technológia a kertészetben, az állattenyésztésben és az erdészetben is kínál lehetőségeket. Mint mondta, Magyarországon most elsősorban a nagyobb, innovatívabb vállalkozások tudják fedezni a digitalizáció költségeit, noha jól látható, hogy a kisebb, közepes gazdaságok is nyitottak. Megjegyezte, hogy utóbbiak támogatásra szorulnak. Az általa vezetett agrárkamara feladatának az információk összegyűjtését és minél szélesebb körben terjesztését említette Győrffy Balázs.
Deutsch Tamás azt emelte ki: a digitalizáció az emberek mindennapjaiban hoz gyökeres változásokat, a kormányzat célja pedig az, hogy ennek az átalakulásnak minden magyar polgár a nyertese legyen, ehhez viszont egyszerre van szükség az infrastruktúra megteremtésére, fejlesztésére, a kompetenciák és az elérhető szoláltatások minél szélesebb körben terjedésére. A digitális ökoszisztéma legfontosabb szereplői az emberek – jelentette ki Deutsch Tamás, történelmi jelentőségűnek nevezve azt a tényt, hogy az agrárium az első olyan gazdasági szakterület, amelyen átfogó digitális stratégia készül, megemlítve, az uniós tagállamok sorában is az elsők vagyunk e téren.
A miniszterelnöki biztos kiemelte: a cél az, hogy a magyar agrárium mellett az annak termékeit fogyasztók is a digitális átállás nyerteseivé kell, hogy váljanak. A miniszterelnöki biztos kérdésre válaszolva arról beszélt: elérheti vagy meg is haladhatja a tízmilliárdos nagyságrendet a Digitális Agrár Stratégia megvalósításához szükséges források összege, kiemelve, hogy a stratégia hatékony végrehajtása 3-5 éves időhorizonton akár 60 százalékos hatékonyság-növekedést is hozhat. Megemlítette: a Digitális Agrár Stratégia megvalósítása támogatja a magyar digitális startup-stratégia sikerét is.
