Az internetes címeket felügyelő ICANN fél évvel ezelőtt egy olyan javaslatot fogadott el, amely az internet történetének egyik legjelentősebb változása előtt nyitja meg az utat. A terv az volt, hogy 2009 második negyedévétől felszabadítják az ún. általános felsőszintű doméneket (gTLD), amelyeket ráadásul nem csak latin betűs változatban lehet majd lefoglalni. Mint most kiderült, a végződések liberalizációjának komplexitását a szervezet alábecsülte, és az előkészítő munka hosszadalmasabb lesz a tervezettnél. Az ICANN előbb szeptember végére tolta ki a start dátumát, most viszont már csak bízik abban, hogy még az idén elindulhat a regisztrációs folyamat.
De miről is van szó? Felsőszintű doménnek azokat a végződéseket nevezzük, amelyet az internetes címekben többnyire az utolsó pont után találhatunk. Ilyen például a .com, .org, .gov vagy .museum (bár ide tartoznak, külön kategóriát alkotnak az országkódok, mint a Magyarországnak járó .hu). Ezeknek a végződéseknek a száma ma korlátozott. 1985-ben mindössze hat gTLD létezett, és bár az ICANN – többnyire egy-egy érdekcsoport lobbijának engedve – hosszabb-rövidebb procedúrák után időről időre engedélyezte egy-egy újabb végződés felvételét, ma is csak 21 regisztrálható.
Az ICANN tavalyi döntése felszabadítja a végződéseket, amelyek majdnem olyan szabadon választhatók lesznek, mint az ezek alá bejegyzett internetes címek. Ez évtizedek óta a legjelentősebb változást hozza az internet működésében.
A terv szerint gyakorlatilag bármely – legfeljebb 64 karakter hosszú – betűkombináció regisztrálható lesz végződésként, de mivel a regisztrációs díj jó néhány tízezer dollár körül alakul majd, elsősorban szervezetek és nem magányszemélyek rohamára számítanak. Például több város – többek között New York és Berlin – lobbizott már évek óta saját doménért, most előttük is megnyílik a lehetőség. Az egyes kérelmeket egyedileg bírálják majd el; az azonos betűkombinációt igénylőknek és a védjegytulajdonosoknak pedig biztosítanak lehetőséget a vitarendezésre. Az új doménnévrendszerben elérhetővé válnak a nem latin betűs végződések is.
Az előkészítés során – derült ki most, a gTLD-igénylők Kézikönyvének második átdolgozását követően – rengeteg kérdés és kifogás merült fel. Többek között kérdéses, hogy milyen piaci és technológiai hatása lesz a végződések felszabadításának, bírják-e majd a radikálisan megugró terhelést a névszerverek, de sok érdekelt fél sokallta a regisztrációs díjak tervezett összegét is. Az ICANN ezért most külső szakértőket kért fel a hatástanulmányok elvégzésére, és áprilistól kezdve nyilvános konzultációkat hirdetett, hogy konszenzusos megoldást találjon a felmerült problémákra.
