A librarius.hu egy MTI-közlemény alapján készült híradásában arról számolt be, hogy a XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH), a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a fesztivált rendező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) által szervezett felmérés szerint az elektronikus könyveket olvasók közül tízből négy illegális forrásból is töltött már le e-könyvet.

A HENT összegzése szerint a kérdőíveket a könyvfesztivál látogatói maguk tölthették ki a helyszínen. A kérdőívet kitöltők 71 százaléka nő volt, 68 százaléka felsőfokú végzettségű. Legtöbben a 31-44 évesek (30 százalék) és a 18-30 évesek (28 százalék) közül kerültek ki. A kutatásban részt vevők majd egyharmada rendelkezik olyan eszközzel, amellyel tud elektronikus könyvet olvasni. A kérdőívet kitöltők csaknem fele már olvasott, további 9 százaléknyian pedig rendszeresen olvasnak e-könyvet.

Az e-könyv egyre népszerűbb, de még mindig elég kevesen olvasnak

A válaszadók 44 százaléka még egyáltalán nem olvasott e-könyvet (függetlenül attól, hogy van-e olvasásra alkalmas eszköze vagy sem), 28 százaléknak ugyan nincs olvasóeszköze, de olvas e-könyvet, és további 28 százaléknak van is olvasó eszköze és olvas is elektronikus könyvet (ennél az adatnál nem szabad elfelejteni, hogy a válaszadók a könyvfesztivál látogatói, tehát olvasó emberek voltak, vagyis ha a teljes népességet vizsgálták volna, ezek a számok sokkal szomorúbb képet mutatnának).

Ha egy könyv nyomtatott és elektronikus formában is elérhető, a válaszadók 13 százaléka választja az e-könyvet, 84 százalékuk marad a hagyományos, nyomtatott formánál. Azon válaszadók közül, akiknek van e-könyv-olvasójuk, több mint egyharmadnyian választanák ez e-könyvet a hagyományossal szemben. Az e-könyvet olvasók több mint fele hozzájut ahhoz a könyvhöz, amelyet olvasni szeretne. Csak valamivel kevesebb, mint egyharmadnyian jelezték azt, hogy nem jutnak hozzá, mert sok könyv csak nyomtatott formában jelenik meg.

Az a nem meglepő eredmény is kiderül a felmérésből, hogy a válaszadók fele töltött már le az internetről könyvet. Közülük viszonylag sokan, 42 százaléknyian nyilatkoztak úgy, hogy volt példa arra, hogy illegális forrásból töltöttek le. Az illegális tartalmak magas arányú használatát jelzi az is, hogy a letöltőknek mindössze 30 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egy e-könyv beszerzésekor figyel arra, hogy csak legális weboldalról szerezzen be könyvet.

A kis választék nagy gond

A válaszadók 43 százaléka ugyan figyel arra, hogy legális legyen a letöltés, de igénybe vesz illegális forrást, ha a könyvhöz csak azon keresztül juthat hozzá. A kérdőívet kitöltők majd egynegyede számára pedig egyáltalán nem fontos, hogy legális vagy illegális a weboldal, ahonnan a könyveit letölti.

Habár a könyvek esetében még messze nem akkora gond a torrentezés (a „kalózkodás”), mint az audiovizuális tartalmak esetében, de a nem reprezentatív felmérés azt tisztán megmutatja, hogy ugyanazokkal a problémákkal kell szembenézniük a könyvkiadóknak, mint a filmekkel vagy zenékkel foglalkozó cégeknek. És ami tovább árnyalja a helyzetet: az egyéb területeken a fejlett világ digitális trendjeit és szokásait követő Magyarországon – számtalan ok miatt – az elektronikus könyvek piaca messze nincs azon a szinten, amit egy uniós tagállamtól elvárhatnánk.