Épphogy csak életbe lépett a már két éve hatályos uniós adatvédelmi törvény, a GDPR, az ezzel nagyobbrészt elégedetlen amerikai multinacionális technológiai cégek már újabb európai szabályozás miatt aggódnak, mégpedig az egységes adatvédelmi szabályozást kiegészítő, úgynevezett e-Privacy rendelet bevezetése miatt – írja tudósításában a The New York Times.

Az amerikai kereskedelmi és ipari testületek – melyeknek tagjai az olyan óriásvállalatok is, mint a Google, az Intel, a Facebook stb. – felhívták az Európai Unió képviselőinek figyelmét arra, hogy szerintük az új szabályok túl szigorúak, mégpedig annyira, hogy az akadályozni fogja, esetleg végleg meg fogja akasztani a nagy mennyiségű adat áramoltatásával járó online szolgáltatásokat, esetleg ellehetetleníti pl. az önjáró autók fejlesztését, mivel az érintett vállalatoknak évente több száz millió euróba kerül az alkalmazkodás – és ez aláaknázza Európa digitális gazdaságát is. A kritika nemcsak az általános GDPR-ra vonatkozik, hanem a részletszabályokat hozó, még szigorúbb e-Privacy Rendeletre is, mely még nem vált kötelezővé.

E rendelet elsődleges célja az elektronikus kommunikáció titkosságának biztosítása. Az Európai Parlamentben már tavaly ősszel már elfogadták a tervezet szövegét, de az Európai Tanácsban viták alakultak ki a végleges szövegről, így a rendelet nem lépett érvénybe a GDPR-ral párhuzamosan.

A rendelet legfontosabb eleme, hogy a korábbi rendelkezést kibővítve mindenféle elektronikus kommunikációs formát lefed (üzenetküldők, chatszolgáltatások, játékokban található kommunikációs alkalmazások stb.), és fő szabályként előírja, hogy e kommunikáció során minden adat, a metaadatok is, érzékeny adatnak tekintendők, ezek felhasználása, az online tevékenység bármilyen típusú követése (pl. sütik), elemzése stb. csakis felhasználói engedéllyel történhet.

A rendelet körül tavalyi publikálása óta óriási vita alakult ki, még nagyobb, mint a GDPR körül, számtalan kritika érte, lobbiszövetségek alakultak, hogy felpuhítsák. De felerősödtek azok a hangok is – különösen a Cambridge Analytica botránya után –, melyek kívánatosnak tartják a nagyobb szigort, ugyanis véleményük szerint mára a nagy internetes vállalatok olyan manipulatív lehetőségek birtokába jutottak, melyek mind gazdaságilag, mind politikailag veszélyessé tehetik őket.

A szabályozás újdonsága az is, hogy – a GDPR-hoz hasonlóan – nem tesz különbséget aszerint, hogy hol van a szolgáltató székhelye, mindenkire érvényes, aki az EU területén szolgáltat, illetve előírja, hogy az adatkezelés bizonyos formáit megtagadó felhasználó ugyanolyan minőségű szolgáltatást kell kapjon, mint aki ezt engedélyezi.

E feltételek a vállalatok szerint gyakorlatilag megölik az olyan fejlesztéseket, mint az önjáró autók, ahol a folyamatos, automatikus adatcsere elengedhetetlen. Épp ezért – írja a Times tudósítója – az amerikai vállalatok hatalmas energiákat mozgósítanak, gyakorlatilag folyton előszobáznak a politikusoknál, hogy az e-Privacy Rendelet jelenlegi formájában semmiképp se kerüljön bevezetésre.