Az okosvárosok tervezésével, kivitelezésével foglalkozó szakemberek gyakran elmondják, hogy az egyik legnagyobb nehézsége munkájuknak, hogy már meglévő infrastruktúrákra kell „ráhúzniuk” a legmodernebb technológiai megoldásokat, ez rengeteg felmerülő problémát jelent. Mint amikor egy több száz éves házat kell elektromossággal vagy vízvezeték-rendszerrel ellátni – egészen más a helyzet, mint amikor egy újonnan építendő házba már eleve betervezik ezeket a közműveket.
Nos, ilyen gondjuk az egyiptomiaknak nem lesz, ugyanis az ország vezetése úgy döntött, hogy szükségük van egy új fővárosra, méghozzá egy olyanra, melyet teljes egészében újonnan húznak fel.
Az új, a tervek szerint hat és fél millió embernek otthont adó, nevet egyelőre még nem viselő város felépítését azzal indokolják, hogy a rohamtempóban növekvő lakosság – évente kétmillióval emelkedik a népességszám Egyiptomban, azaz 15 másodpercenként születik egy gyerek – igényeinek kiszolgálására szükség van egy új, modern közigazgatási központra. Az előrejelzések szerint a jelenlegi főváros, Kairó 20 milliós népessége 2050-re várhatóan megduplázódik, a már ma is nehezen tűrhető zsúfoltság már az elviselhetőség határáig fokozódik, miközben Egyiptom lakossága harminc év múlva a jelenlegi százmillióról kb. 150 millióra nő.
A tervezett főváros Kairótól mintegy 35 kilométerre keletre épül fel egy körülbelül 700 négyzetkilométeres területen. Az előzetes tervekben szerepel az új parlamenti és elnöki központ, létrehozzák Egyiptom legnagyobb repülőterét, megépítik Afrika legmagasabb toronyházát, elkészül egy új, hatalmas operaház, 20 milliárd dollárt költenek egy szórakoztatóközpont (inkább: kerület) létrehozására, és helyet kap egy olyan városi park is, mely nagyobb lesz a New York-i Central Parknál. Az egyébként sok kritikát kapott projekt – sok szakértő állítja, hogy vannak ennél komolyabb megoldandó problémák is az országban – összköltségét csak becsülik, nagyjából 48-58 milliárd dollárra teszik jelenleg.
A két éve zajló megvalósítás viszont az aggodalmak ellenére rohamléptekkel halad: a tervek szerint az első minisztériumok már az idei év közepén beköltöznének az új épületekbe, mintegy 834 milliárd értékű szerződéseket írtak alá az új város digitális biztonsági rendszerének megvalósítására, illetve arról is megállapodtak, hogy a Honeywell több mint hatezer vezeték nélküli kamerát telepít szerte az új központban. Emellett az állami tulajdonú Telecom Egypt már tavaly szeptemberben elvállalta, hogy 2,44 milliárd dollár fejében az idei év első felében kialakítja a területen a távközlési alaprendszert. A közlekedés terén is léptek már: a Bombardier egy 21 állomásból álló városi vasutat, valamint egy Kairóba vezető új vonalat épít ki.
A város infrastrukturális alapszerkezetét is igyekeznek a legmodernebb technológiai rendszerekkel megvalósítani: a közlekedésirányítást és a balesetek kezelését egy intelligens rendszer követi és végzi majd, mindenhová beépítenek olyan technológiákat, melyekkel az energiafogyasztást és -költségeket lehet optimalizálni, az épületek működése és működtetése digitális alapokra kerül stb.
Az is igen merész vállalásnak tűnik, hogy a kormányzat közölte: az új igazgatási fővárost teljes egészében készpénzmentessé kívánják tenni, hogy ezzel is serkentsék az e-bankolás és az e-kereskedelem terjedését.
A finanszírozással azonban akadnak gondok, így kénytelenek külföldi befektetőket bevonni: pl. Kína tavaly összességében 4,5 milliárd dolláros kölcsönökkel és képzési támogatásokkal járult hozzá a fejlesztésekhez – ez újra csak megerősítette a kétkedők aggodalmait, akik azt is felvetették, hogy az új központ hatalmas vízigényű lesz majd, és ez nem a legfelelősebb magatartás az egyre fogyatkozó víztartalékokat tekintve.
