A BSA (Business Software Alliance) magyarországi szervezete október első felében nagyszabású médiakampányt indít annak tudatosítására, hogy egyre nagyobb kockázatot vállal az a vezető, aki – akár szándékosan, akár gondatlanságból – hagyja, hogy cégénél illegális szoftvereket használjanak. A törvényi rendelkezések értelmében a cég első számú vezetője felelős a cég törvényes működéséért, beleértve a szoftverhasználat jogszerűségét is – hangsúlyozza a BSA közleménye.
A rendőrség tavaly több mint 37 000 esetben indított nyomozást a szellemi tulajdon megsértése miatt. Idén – az ORFK legfrissebb statisztikája alapján – már az év első öt hónapjában 15 572 szerzői joggal kapcsolatos bűncselekmény vált ismertté, s ez igen jelentős, 50 százalékos növekedést jelent az elmúlt év hasonló időszakához képest. Mivel a rendőrség, az adóhatóság, valamint a vám- és pénzügyőrök egyre fokozottabb figyelmet szentelnek a szoftverek jogtisztaságának ellenőrzésének, egyre kisebb az esélye annak, hogy az illegális szoftverhasználat észrevétlen és büntetlen marad. A BSA országos szintre terjeszti ki az egy éve indított, úgynevezett Nagyvizit kampányt, amelynek keretében a szervezet eddig több száz magyarországi kis- és középvállalatot látogatott meg, s amelynek keretében értékes tapasztalatokat szerzett a magyarországi kis- és középvállalatok szoftverhasználati szokásairól.
A látogatások során a szervezet szakértői elsősorban a kis- és középvállalatok, valamint kiválasztott intézmények szoftvergazdálkodási gyakorlatával kapcsolatban tesznek fel kérdéseket, tájékoztatják a vállalatvezetőket az illegális szoftverhasználattal járó kockázatokról, és a hiányosságok esetén javaslatokat tesznek azok kijavítására. A BSA abban bízik, hogy a médiakampány révén is egyre többen ismerik fel, hogy a növekvő kockázat miatt nem éri meg illegális szoftvereket használni.
Fokozódó nyomás
A látogatások következő hullámában a BSA elsősorban azon vállalatok szoftverhasználati szokásaira lesz kíváncsi, akik eddig nem válaszoltak a szervezet megkeresésére, teljessé téve ezzel a felmérésbe eddig bevont vállalatok körét. A látogatások ezen túl az ország egész területére kiterjednek. A szervezet az eddigi tapasztalatokat több száz látogatás és vállalatvezetői interjú, valamint közel 3000 kielemzett szoftvernyilvántartás alapján vonta le. A kis- és középvállalatok vezetőinek többsége nincs tisztában a legális szoftverhasználatot szabályozó magyarországi törvényekkel és rendelkezésekkel, nem ügyel arra, hogy a vállalat belső rendelkezései megakadályozzák az alkalmazottak illegális szoftverhasználatát, és – bár 40 százalékuk nyilvántartja a licencelt szoftvereit – a megvizsgált 2800 szoftvernyilvántartásból mindössze 0,5 százalék felel meg a törvényi előírásoknak és a nemzetközileg elfogadott normáknak.
A nagyobb körültekintéssel vezetett cégek a szoftverrel kapcsolatos kérdéseket is jobban kezelik, és ők támogatják leginkább, hogy a BSA határozottan lépjen fel az illegális szoftvert használó vállalatokkal szemben – írja a szervezet közleménye.
Jelentős elemmel bővül a BSA online szolgáltatásainak köre is. A BSA honlapján október közepétől elérhető tanácsadó révén minden cég saját maga ellenőrizheti majd szoftverhasználatát, diagnosztizálhatja a helyzetet, és személyre szabott tanácsokat kaphat. Ennek révén egy cégvezető viszonylag egyszerűen felmérheti vállalkozásának az esetleges illegális szoftverhasználatból fakadó kockázatait is.
Magyarországon a 42 százalékos szoftverillegalitási arány az iparágnak évente több mint 22 milliárd forint kárt okoz, 10 százalékkal történő csökkentése pedig 155 milliárd forint bevételt eredményezne a gazdaság számára. A csökkentés több mint 100 milliárd forinttal növelné az iparág forgalmát, további 31 milliárd forint adóbevételt jelentene az államnak, valamint közel 2500 új számítástechnikai munkahelyet teremthetne.
