Az EMC ma publikálta a megrendelésére az IDC által elkészített tanulmányt, amelynek címe „The Digital Universe Decade – Are You Ready?” (A digitális univerzum évtizede – felkészült rá?). Az anyag a Digital Universe adatnövekedési felmérések negyedik kiadása, amely azt igyekszik számszerűsíteni és előrejelezni, hogy évente mennyi digitális adat keletkezik a világon, illetve következtetéseket fogalmaz meg a növekedés emberekre és IT-szakemberekre gyakorolt globális hatásairól.

A tanulmány szerint 2009-ben a nagy gazdasági visszaesés közepette a digitális információ mennyisége 62 százalékkal növekedett a 2008-as értékhez képest, így elérte a 800 milliárd gigabájtot, azaz 0,8 zettabájtot (egy zettabájt egybillió gigabájttal egyenlő). A 2010-re becsült digitális adatmennyiség 1,2 zettabájt. Amint szemléletes példával illusztrálják: ennyi adat keletkezne akkor, ha a Földön élő minden ember 100 éven át folyamatosan twitterezne; ennyi adat 75 milliárd darab 16 gigabájtos Apple iPadre lenne felmásolható, ennyi készülékkel pedig 41 Wembley-stadiont lehetne megtölteni.

A fájlok, képek, felvételek és egyéb digitális információhordozók száma 67-szeresére fog növekedni, és ezeket mind-mind védeni és felügyelni kell. Ehhez képest a világon dolgozó informatikai szakemberek száma mindössze 1,4-szeresére bővül, ami összességében a cloudinfrastruktúrára való átállást fogja siettetni.

Az IDC azt jósolja, hogy 2020-ra az évente keletkező összes digitális adat több mint harmada a felhőben lesz megtalálható, vagy legalábbis áthalad azon. Az éves digitális információmennyiség 2009-től 2020-ig 44-szeresére fog nőni, ahogy a legfontosabb médiumok – hangtovábbítás, tévé, rádió, nyomtatott sajtó – teljesen átállnak az analóg csatornákról a digitálisra. Ma a keletkező digitális adat mennyisége 35 százalékkal haladja meg a rendelkezésre álló tárolókapacitást – ez a mutató az elkövetkező években 60 százalék fölé nő majd