Olaszországban az utazóközönség idén nyáron vette birtokba az első Frecciarossa 1000 névre hallgató szupervonatokat. A járművek paraméterei lenyűgözőek: a nagysebességű, többáramnemű villamos motorvonatok 360 kilométer/órás sebességgel is száguldhatnak, amiből az utasok az aktív lengéscsillapításnak köszönhetően keveset éreznek, csak azt tapasztalják, hogy a korábbinál sokkal gyorsabban maguk mögött hagyták a kilométereket. Az új szerelvények kapcsán azonban nem a sebességgel kapcsolatos a legfontosabb fejlesztés, ugyanis az utazóközönség számára szintén láthatatlan, de nagyon fejlett IoT megoldásokkal is felruházták őket.
[+]
Ebben a német SAP volt az olasz vállalat partnere, akik újságírók és elemzők kisebb hadának demonstrálták az új vonatot és a technológiájukat a Nápoly melletti Pietrarsa vasúttörténeti múzeumban, ami amúgy egy egészen varázslatos hely, a kiállítási tárgyak között megtalálható például a Bayard nevű mozdony is, amelynek első útja 1838. október 38-án volt.
A sajtótájékoztatón látottak alapján több konklúziót is le lehet vonni. Egyértelműen látszik, hogy a projekt az SAP és a Trenitalia számára is kiemelten fontos, mindkét cég részéről ott volt a teljes vezérkar, ami azért nem egy hétköznapi dolog ekkora vállalatok esetében, de legalább ennyire feltűnő volt az is, hogy a vállalatok minden igyekezetük ellenére még mindig egy kicsit nehezen tudnak kommunikálni az IoT előnyeiről. Pedig ha valami, akkor ez egy nagyon egyértelműen előadható dolog, a hallgatóságban szemmel láthatóan nem is maradt sok kérdés.
Adott a naponta 2 millió utast szállító Trenitalia, amelynek vonatparkja évente 250 millió kilométert tesz meg, amiből ki lehet találni, hogy elég sokat költenek karbantartásra, évente úgy 1,3 milliárd eurót. Valószínűleg elsősorban ezen szerettek volna faragni, amikor aláírták a megállapodást az SAP-vel, most pedig mindkét vállalat részéről nagy a boldogság, a Trenitalia annak örülhet, hogy a jelenleg látottak szerint 8-10 százalékos megtakarításra számíthat, az SAP-nek pedig van egy nagyon szemléletes IoT-projektje, ami amúgy sokkal összetettebb, mint az ember elsőre gondolná.
A kulcsszó a prediktivitás, a DMMS névre hallgató rendszer (Dynamic Maintenance Management System) a vonatokra szerelt számtalan szenzor segítségével képes jelezni, ha egy alkatrész az élettartama végéhez közeledik, magyarán a szervizelés nem futott kilométer vagy életkor alapján, előre beosztva, hanem dinamikusan történik majd. Ez persze a biztonság növekedését is magával hozza, illetve a vállalat nyilván más dolgokra is tudja majd használni azt a rengeteg adatot, amit a vonatok gyűjtenek. Ez ugyanis definíció szerinti Big Data, a jelenlegi tervek szerint a szerelvények éves szinten 700 TB-nyi információval járulnak majd hozzá a közlekedés fejlesztéséhez, ezt a mennyiséget pedig nyilván nem egyszerű feldolgozni, de az SAP HANA platformjával megoldják majd. A sebesség ugyanis itt egy fontos paraméter, egy 360 kilométer/órás sebességgel közlekedő vonat esetében nagyon nem mindegy, hogy milyen gyorsan történik meg a beérkezett adatok kiértékelése, gyakorlatilag csak a valós idejű feldolgozás az elfogadható.
Az eseményen faggattuk kicsit Shawn Reynolds-ot, az SAP IoT marketingtevékenységéért felelős globális alelnökét is. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy szerinte mikor lesz mainstream az IoT a különféle vállalatoknál:
2020-ban már több mint 50 milliárd eszköz csatlakozik majd az internetre. Nem csak okostelefonok és táblagépek, hanem minden, amiben szenzor lesz - kávéfőzők, autók, a gépek a különféle gyárakban, a repülőgépek motorjai, az olajfúrók, a viselhető eszközök és rengeteg más dolog is. Ez azt hozza magával, hogy minden nagyon látható lesz mindenféle iparágban. Képzeljük el, hogy a mobilszolgáltatók előre láthatják az üzemzavarokat, így fel is készülhetnek rájuk, vagy a légitársaságok távolról tudják optimalizálni a repülőgépek teljesítményét. Persze ma még sok vállalat esetében csak egy korai fázisról beszélhetünk, jelenleg még sokan nem tudják vagy értik, hogy ezek a megoldások hogyan erősíthetnék az üzletüket hosszabb távon. Jelenleg az IoT a különféle gyártási folyamatokban a legerősebb, de a közműszolgáltatásoknál, a logisztikai területeken és az állami szektorban is jelen van. Ezeken a területeken fognak a leghamarabb elterjedni az efféle megoldások.
A cégvezető szerint jelenleg nagy a hype az IoT körül, de sok vállalat így sem képes megérteni azt, hogy a Big Data és a különféle intelligens eszközök hogyan járulhatnának hozzá az üzletük sikeresebbé tételéhez. Ennek az is az oka, hogy sok helyen még mindig régi technológiáktól függnek, amelyeknél nem jellemző a valós időben történő adatfeldolgozó. Az SAP ügyfelei közül sokan érdeklődnek az IoT iránt, de elképzelésük sincs, hogy hol csatlakozhatnának be. Az olasz szupervonatok példáján keresztül remélhetőleg ők is közelebb kerülhetnek a dolgok internetjének megértéséhez.
