Az Egyesült Királyság bejelentette az IT szempontból meglehetősen szigorúnak tekinthető új szankciócsomagját, amelynek keretében elvágják – az Ukrajnát februárban megtámadó – Oroszország processzorfejlesztésre szakosodott cégeit az ARM licencektől, így a továbbiakban nem tudnak ilyen processzorokat tervezni, illetve gyártani vagy gyártatni.

A lépés alapvetően a Baikal Electronics és a Moscow Center of SPARC Technologies (MCST) nevű vállalatokat érinti, amelyek a jövőben nem lesznek képesek ARM processzorokkal foglalkozni. Ez azért nagy gond Oroszország számára, mert a kritikus infrastruktúra működését egy ideje már nem bízzák külföldön tervezett processzorra, viszont megfelelően gyors saját fejlesztésű hardver nélkül saját magára sem számíthat az ország. Ennél is nagyobb gond, hogy Oroszország valószínűleg házon belüli processzordizájnokkal próbálta volna megkerülni azokat a nyugati szankciókat, amelyek miatt nem jutnak hozzá AMD és Intel, valamint bizonyos egyéb ARM processzorokhoz, de a brit rendelkezés után ez a terv nem működőképes tovább, mert licenc nélkül már kínai bérgyártóknál sem tudják legyártatni a fejlesztéseiket.

A gyengélkedő nagyhatalomnak persze van saját processzorarchitektúrája, például az Elbrus 2000, és házon belül meg tudják oldani a 2014-ben megjelent kétmagos Elbrus-2SМ gyártását, de ezzel több probléma van. Az egyik, hogy elképesztően lassú, már nyolc éve is nagyon messze volt a nyugati technológiák képességeitől. Ennél is nagyobb gond, hogy a rendszert leginkább kormányzati infrastruktúra kiszolgálására tervezték, és emiatt a 90 nm-es gyártástechnológiát kínáló zelenográdi gyár kapacitás is ehhez van méretezve.

A fentiek miatt nem véletlen, hogy az MCST mellett a Baikal ARM dizájnokat tervezett, amelyek sokkal-sokkal potensebbek a számításigényes feladatokra, ennek az iránynak azonban a brit szankciókkal vége.

Oroszország számára a legfontosabb tényező a házon belüli gyártástechnológiák fejlesztése lehet, de ezek olyan mennyiségű pénz befektetését igénylik, amelyek valószínűleg nem állnak rendelkezésre, ráadásul a kivándorlás is jelentősen felerősödött a háború kitörése óta, és főleg a képzett orosz szakemberek menetelnek nyugat felé, akik nehezen pótolhatók. Ebből a szempontból az IT vonalon szintén szankciókkal sújtott Kína jobb helyzetben van, mert bár számos nyugati technológiához nem férnek hozzá, van viszont pénzük, amivel ezt megpróbálják kezelni. Oroszországban azonban már maga a rendelkezésre álló pénz is olyan mértékben limitált, ami lehetetlen helyzetbe hozza háborúzó államot.

A héten bevezetendő szankciók hosszabb távon számos orosz IT vállalatra hatással lehetnek, mivel idővel el fognak fogyni az ország hardvertartalékai, és lényegében nincs utánpótlás, ami végeredményben az egész orosz IT infrastruktúra puszta létezését veszélyezteti.