Mindenkinek joga van tudni arról, kivel közölték a személyes adatait

Az adatkezelő azonban megteheti, hogy csak a címzettek kategóriát adja meg, ha a címzettek nem azonosíthatók, vagy ha a kérelem egyértelműen megalapozatlan vagy túlzó.

Az Európai Unió Bírósága ma különösen sok jogértelmezési határozatot hozott nyilvánosságra, köztük egy olyat, amely adatvédelmi szempontól kiemelten fontos.

A határozat a tényismertetésben elmondja, hogy egy uniós polgár kérelmet nyújtott be Ausztria fő postai és logisztikai szolgáltatójához, az Österreichische Posthoz, hogy az ismertesse vele azon címzettek személyazonosságát, akikkel vagy amelyekkel a személyes adatait közölte.

Kérelmét az általános adatvédelmi EU-rendeletre alapította. Ez a rendelet előírja, hogy az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől megkapja az azon címzettek vagy címzettek kategóriáira vonatkozó információkat, akikkel, illetve amelyekkel a személyes adatait közölték vagy közölni fogják.

Az osztrák posta válaszolt a kérelemre, de csak annyit közöltek, hogy a jogszabály által megengedett mértékben, telefonkönyv-kiadási tevékenysége keretében használ fel adatokat, és ezeket a személyes adatokat üzletfelek részére, marketingcélokra kínálja.

A kérelmező elégedetlen volt a válasszal, ezért pert kezdeményezett. A per során a posta közölte a felperessel, hogy az adatait üzletfelek – köztük a csomagküldő kereskedelem és a hagyományos kereskedelem területén működő hirdetők, informatikai vállalkozások, címszolgáltatók és egyesületek, például jótékonysági szervezetek, nem kormányzati szervezetek (NGO-k) vagy politikai pártok – részére továbbították.

A jogvitában végső fokon eljáró Oberster Gerichtshof (legfelsőbb bíróság) azt kívánta megtudni az uniós bíróságtól, hogy az általános adatvédelmi rendelet szabad választást enged-e az adatkezelő számára abban, hogy a címzettek konkrét személyazonosságát vagy csak a címzettek kategóriáját közli, vagy pedig jogot biztosít az érintett személynek ahhoz, hogy megtudja a címzettek konkrét személyazonosságát.

Az uniós bíróság határozatában általánosságban közölte, hogy a kérelmezőnek joga van megismerni konkrétan azok személyazonosságát, akikhez az adatkezelő az ő személyes adatait továbbította, ugyanis csak így tud teljeskörűen rendelkezni az adatai felett (például töröltetés, helyesbítés stb.).

Ugyanakkor van lehetőség arra, hogy az adatkezelő csak általánosságban, kategóriákban adjon tájékoztatást, de ennek két feltétele van:

  • ha a címzettek (még) nem azonosíthatók

  • illetve akkor, ha az adatkezelő bizonyítja, hogy a kérelem egyértelműen megalapozatlan vagy túlzó

Azóta történt

Előzmények