Az Európai Parlament (EP) oldalán megjelent közlemény szerint az e-hulladék a leggyorsabban növekvő hulladéktípus az EU-ban, amelynek kevesebb mint 40%-át hasznosítják újra.
A definícióban megfogalmazzák, hogy az elektronikai hulladék, vagy e-hulladék a használat után kidobott termékek egy sorát fedi le: a kidobott nagy háztartási készülékekből, például mosógépekből és villanytűzhelyekből van a legtöbb – ezek teszik ki az összes begyűjtött e-hulladék több mint felét. Ezt követik az IT-berendezések (laptopok, nyomtatók), a fogyasztói berendezések és a szolárpanelek (videokamerák, fénycsövek) és a háztartási kisgépek (porszívók, kenyérpirítók). Az összes többi kategória – például elektromos szerszámok és orvostechnikai eszközök – együttesen az összegyűjtött e-hulladék csupán 7,2%-át teszik ki.
Az EU-ban az e-hulladék készüléktípusok szerinti százalékos aránya:
[+]
Az e-hulladék újrafeldolgozási aránya az EU-ban
Az EU-ban az összes e-hulladék kevesebb mint 40%-át hasznosítják újra, a többi vegyes hulladék. Az újrahasznosítási gyakorlatok tagállamonként eltérőek: 2017-ben Horvátország az összes e-hulladék 81,3%-át, Málta pedig 20,8%-át újrahasznosította.
Az e-hulladék újrafeldolgozási aránya uniós országonként:
[+]
A közlemény hangsúlyozza, hogy az eldobott elektronikus és elektromos berendezések potenciálisan káros anyagokat tartalmaznak, amelyek szennyezik a környezetet, és növelik az e-hulladék újrahasznosításával foglalkozó embereket érő kockázatokat. A probléma megoldására az EU jogszabályokat fogadott el bizonyos vegyi anyagok, például az ólom használatának megakadályozására.
2020 márciusában az Európai Bizottság új körkörös gazdaságra vonatkozó cselekvési tervet terjesztett elő, amely egyik legfontosabb prioritásaként az elektronikus hulladék csökkentését tűzte ki. A javaslat kifejezetten tartalmaz olyan azonnali célokat, mint például a „javításhoz való jog” és általában az újrafelhasználhatóság javítása, egységes töltők bevezetése és egy, az elektronikus eszközök újrahasznosítását ösztönző jutalmazási rendszer bevezetése.
A Parlament várhatóan 2021 februárjában szavaz a körkörös gazdaságra vonatkozó cselekvési tervről szóló saját kezdeményezésű jelentésről.
A jelentéstevő, Jan Huitema (Renew Europe, holland) a Bizottság javaslata kapcsán úgy fogalmazott: „Fontos, hogy holisztikusan közelítsük meg a körkörös gazdaságra vonatkozó cselekvési tervet. A körkörös gazdaság sikere érdekében az értéklánc minden szakaszában alkalmazni kell a körforgás elveit”. Szerinte különös figyelmet kell fordítani az e-hulladék szektorra, mivel az újrahasznosítás jóval kevesebb, mint a gyártás. „2017-ben a világ 44,7 millió metrikus tonna (Mt) e-hulladékot termelt, és csak 20%-a esett át megfelelő újrafeldolgozáson” – mondta a képviselő.
Huitema szerint a körkörös gazdaságra vonatkozó cselekvési terv is hozzájárulhat a gazdasági fellendüléshez: „Az új innovatív üzleti modellek ösztönzése új gazdasági növekedést és munkalehetőségeket fog eredményezni, amelyekre Európának szüksége lesz a helyreálláshoz.”
