Az Európai Bizottság, mely szaktestülete által az erőfölénnyel való visszaélés miatt vizsgálatot folytat a Microsoft ellen, tudomásul vette, ám nem tartotta kielégítőnek az óriáscég lépését – erről már tegnap beszámoltunk –, sőt, úgy döntöttek, hogy a korábban elindított eljárást lefolytatják.
A vizsgálat célja ugyanis nem a Windows 7 és az Internet Explorer 8 összekapcsolása, hanem az a gyakorlat, amelyet a Microsoft az IE és Windows kapcsán 1996 óta folytatott, jelenti ki az állásfoglalás, s a Bizottság szerint e tényállást tekintve az amerikai cég hosszú éveken keresztül megsértette a versenyjogot, korlátozta fogyasztók választási lehetőségeit. Fenntartják a januárban kiadott kifogásközlő dokumentum (Statement of Objections – SO) állításait, mely szerint a Microsoft – mivel a vásárlól körülbelül 95 százaléka előretelepített Windowst kap a megvásárolt PC-ken – az említett időszakban a szorosan az OS-hez kötött böngészővel versenykorlátozó lépéseket tett, korlátozta a fogyasztók választási lehetőségeit mind a gyártók, mind a kiskereskedők szintjén.
Az Internet Explorer nélkül érkező Windowsok érkezését „esetleg pozitív” lépésnek tartják, ha a gyártók ezek után más böngészőket is kínálnak az általuk kínált gépeken. Ugyanakkor azt is kifejtik, hogy a Microsoft rossz irányba lépett: ahelyett, hogy alternatívákat kínálna fel, a nulla megoldást ajánlja; ezt nem helyeslik. Ezt az állásfoglalást támogatja Thomas Vinje, a Microsoft elleni hadjártatot elindító Opera Software jogásza is, aki úgy véli, hogy bár az IE kiemelése az új PC-ket vásárlók számára valódi megoldás lehet, ám a monopolhelyzetben lévő cégnek a korábban gépet vásárlók számára is kellene hasonló megoldást biztosítani – sőt (vérszem? – a szerk. ) Vinje azt is követelte, hogy a Microsoftot büntessék meg a böngésző kapcsán az elmúlt évtizedben folytatott keresekedelmi gyakorlata miatt.
Ugyanakkor a tegnapi bejelentés kapcsán más, a fentiektől jelentősen eltérő vélemények is napvilágot láttak. A New York Times idézi Alec Burnside, a brüsszeli Linklaters versenyügyi jogászát, aki úgy véli: „A Bizottságnak azt kéne mondania: Köszönjük, az ügyet lezártuk.” A híradások többsége arra is felhívja a figyelmet, hogy a korábbi esetben, amikor fogyasztóvédelmi okokból kivették a Windows Media Playert az operációs rendszerből, és egy „N”-változatot kínáltak, ez az akció totális kudarcba fulladt – vagyis gyakorlatilag senkinek sem kellett ez a verzió (a jelentés szerint még kétezer darabot sem adtak el belőle Európában).
Jelen pillanatban az Európai Bizottság részéről inkább az ellenállás és a kompromisszumkészség hiánya tapasztalható; egyrészt le kívánják folytatni a korábbi évek kereskedelmi gyakorlata miatt a vizsgálatot, emellett úgy tűnik, a már korábban felvetett változathoz ragaszkodnának inkább: nem a böngésző nélkül érkező operációs rendszereket favorizálják, hanem egy olyan OS-t, amely egy üdvözlőképernyő segítségével felajánlja a böngészőválasztást a felhasználóknak.
