„Új törvényi szabályozásokra van szükség a kibertámadásokkal szemben. A nagy volumenű netes bűncselekmények száma egyre emelkedik, viszont a kiszabható büntetések nem eléggé szigorúak ahhoz, hogy kellő elrettentő hatással bírjanak” – mondta Radomir Jansky, az EB Igazságügyek, Szabadság és Biztonság Főigazgatóságának egyik vezető tisztségviselője az Üzenetvisszaélés-ellenes Munkacsoport (Messaging Anti-Abuse Working Group) idei amszterdami ülésén. A spamek, botnetek és egyéb online visszásságok elleni harc jegyében született szakfórumon szóba kerültek az egyre emelkedő védekezési költségek is, melyek az üzleti világot és az állami szektort egyaránt súlyosan érintik. Amellett, hogy a kibertámadások képesek kritikus informatikai infrastruktúrákat is megbénítani, a bűnözők nem kímélik az egyes felhasználókat sem: a Symantec számításai szerint 2008-ban legalább 4 millió 700 ezer számítógépet térítettek el hackerek csak Európában, a Közel-Keleten és Afrikában.

Jansky úgy véli, az Észtország és Litvánia ellen az utóbbi két évben tapasztalt támadások megmutatták, hogy az öreg kontinensnek az eddigieknél sokkal határozottabb kiberbűnözés-ellenes politikát kell képviselnie, ennek elérése érdekében pedig egységes joggyakorlat kialakítására lenne szükség az Unió mind a 27 tagállamában. A nemes cél érdekében az EB szigorítani kívánja a büntetési tételeket is: a jelenleg hatályban lévő törvények alapján tipikusan egy évtől három évig terjedő börtönbüntetéssel súlyhatóak a netes bűncselekmények elkövetői – igaz, néhány tagállam ennél szigorúbb tételeket alkalmaz. A tervezet szerint azonban az egységesítés szükségszerűen keményebb ítéleteket is eredményezne, így a maximálisan kiszabható büntetés az öt évet is meghaladná.