Néhány éve az Egyesült Államokban, még Barack Obama elnöksége alatt közölték az illetékesek, hogy a kibertámadásokra adott esetben akár a hagyományos hadviselés eszközeivel is válaszolnak, ha indokoltnak látják – és úgy tűnik, ez a felfogás elérte Európát is.

Legalábbis ez derül ki abból a tervezetből, melyet a brit The Telegraph állítólag megszerzett, és amelynek lényege, hogy az „ellenséges aktorok” („hostile actors”) által vezetett kibertámadásokat háborús cselekményként értékelnék a jövőben, így legvégső esetben akár az offline térben, valódi fegyverekkel is reagálhatnának rájuk.

A létrehozandó keretrendszer megteremtésének alapját a tervezet indoklása szerint azok a cselekmények indokolják, melyeket a kibertérben például Oroszország vagy Észak-Korea hajt végre az utóbbi időben: államilag levezényelt vagy államilag támogatott kiberakciók a nyugati államok ellen. A javaslat szerint mindennek megfelelő jogi alapjai is vannak: egyrészt a nemzetközi jog, másrészt pedig az EU alapszerződésének is van egy olyan pontja, mely erre felhatalmazást ad. Ezek szerint az ellenséges akciókkal szemben a közösség fellép, többek között diplomácia eszközökkel, de szükség esetén „szankciókkal” is.

Ugyanakkor a dokumentum még kezdetleges állapotban van a tudósítás szerint, mivel nem tisztázza a közös fellépés módjait – ráadásul az Európai Unió megfelelő keretek híján maga nem viselhet háborút, csak a nemzetállamok különféle katonai szövetségekben.

A keretrendszer kialakításának igényét egyébként idén júniusban a tagállamok vezetőiből álló Európai Tanács jelentette be, arra hivatkozva, hogy egyre komolyabbak a kibertérből érkező fenyegetések és támadások, és szükség van arra, hogy az EU tagállamai egységesen lépjenek fel ellenük, ugyanis a mai technológiai színvonalon e támadások legalább annyira veszélyesek, mint a hagyományos módon folytatott hadműveletek.