Az e területen legfontosabb német tisztviselő, a szövetségi köztársaság területén a Facebook viselkedéséért felelős hamburgi adatvédelmi és információs biztos közölte, hogy a vállalatnak nincs joga ahhoz, hogy felhasználóit arra kényszerítse, hogy valódi nevükkel regisztráljanak a közösségi oldalra.
Biztonsági okok
Mint ismert, a szolgáltatás használatának két legfontosabb feltétele a minimum 13 éves életkor, illetve a valódi személyazonosság megadása. Az utóbbit azzal indokolják, hogy így sokkal nagyobb biztonságban lehetnek a felhasználók és a közösség.
Az eljárást egy nő indította meg a Facebook ellen, akinek a fiókját letiltották, mivel álnéven nyitotta meg, majd – a felhasználási feltételeknek megfelelően – kértek tőle egy személyazonosságot igazoló iratmásolatot, és ezek után a fiók adatait átírták a valódiakra.
Kinek a törvénye?
A Facebook az eljárás során azzal érvelt, hogy európai leányvállalatának székhelye Írországban van, így az ottani törvények érvényesek rájuk, azok pedig megkövetelik a valódi név használatát – Írországban egyébként az ottani adatvédelmi biztos 2011-ben lefolytatott egy felülvizsgálatot, és azt állapította meg, hogy a gyermekek biztonságának garantálása, illetve az online zaklatások megelőzése érdekében helyes a valódi név használatának előírása.
A német biztos, Johannes Caspar azonban kitart amellett, hogy a Facebooknak a német előírásokat kell betartania, ha az ország területén is tevékenykedik: „aki a mi pályánkra jön, az a mi szabályaink szerint kell játsszon” – nyilatkozta Caspar a Reuters hírügynökségnek. Márpedig az elektronikus szolgáltatásokat is szabályozó német törvény (Telemediengesetz – TMG) előírja a szolgáltatók számára, hogy ha az technikailag lehetséges, biztosítani kell a névtelen vagy álnéven történő használatot, és erről ügyfeleiket kötelesek is tájékoztatni.
