Harmadik alkalommal szervezték idén is Budapestre a GE Digital vezetőképző programjának (DTLP) nyári szakmai tréningjét. A kétéves képzés teljes munkaidős elfoglaltságot és ezzel járó versenyképes fizetést jelent a résztvevőknek. A teljes csapat összesen kétszer találkozik, első évben az amerikai Indiana University Kelley School of Business kampuszán, a következő évben pedig hazánkban. A GE IT vezetőinek jelentős része olyanokból áll, akik részt vettek a vállalat vezetőképzéseinek valamelyikén. A programról, a hazánkban tapasztalható munkaerőhiányról is kérdeztük, a GE Digital vezetőképző programjának regionális vezetőjét, Paál Laurát.
A DTLP idei végzősei százhatvanan vannak, különböző országokból, kultúrákból érkeztek. Hány magyar van köztük?
Jelenleg 10 aktív programosunk van, évfolyamonként 5-5. Jövőre szeretnénk ezt a részvételi arányt jelentősen növelni. A magyarok között alapvetően jó szakembereket lehet találni, igyekszünk olyan környezetet és lehetőségeket teremteni számukra, amiben kiteljesedhetnek a tehetséges fiatalok.
Az idei záróeseményen is volt idő egy kis szórakozásra (forrás: GE) [+]
A munkaerőhiány nyilván rá is kényszeríti a vállalatokra, hogy megpróbáljanak kitűnni. Mi a GE stratégiája?
Két év alatt négyévnyi munkatapasztalatot, négy különböző IT területet ismernek meg a képzés résztvevői, miközben vezetői képességeiket is folyamatosan fejlesztjük. A kapcsolatrendszerük és a karrierlehetőségek olyan hozzáadott értéket jelentenek, ami a felsőoktatásban megszerzett elméleti tudást remekül kiegészíti.
Ezt értelmezhetem egyfajta konstruktív kritikaként az állami oktatási rendszer működésével kapcsolatban?
Az egyetemeknek, főiskoláknak nem feladatuk, hogy lekövessenek iparági trendeket, főleg nem cégspecifikus értelemben. Biztosítanunk kell viszont a szakmai alapokat, a rendszerszemlélet kialakítását, ezután kezdődhet csak meg a gyakorlati képzés. Tapasztalataim alapján nem érzem azt, hogy az elméleti alapok hiányoznának.
Miért pont Budapesten tartják a nyári tréninget?
Magyarország fontos szerepet tölt be a vállalat életében. Legnagyobb amerikai munkáltatóként a GE több mint 10.000 magyar munkatársat foglalkoztat, 11 üzletágából 9 van jelen hazánkban. A Global Operations Centerünk például 1700 főt foglalkoztat, ilyen egységből mindössze öt található világszerte. Sőt, a GE Magyarországi Digitális Fejlesztési Központja meglévő csapatát számos további új munkahellyel szeretné kiegészíteni a közeljövőben.
Új munkaerő alkalmazása, szervezeti bővítés hallatán egyre gyakrabban jut eszünkbe a robotizáció. Meddig nőhet tovább Ön szerint a GE Magyarországon, mikor jön el a gépek kora? Csak programozókra, mérnökökre és karbantartókra lesz szüksége a vállalatnak?
Folyamatosan keressük a lehetőségeket, hogy nyithassunk új technológiák felé. A Robotic Process Automation, vagyis az automatizálás területén jelenleg is futnak vizsgálati projektek, de ettől még szükségünk van új emberekre. Ahogy eleinte szokatlan volt a PC, vagy az angol nyelv ismeretének elvárása a munkaerőpiacon, úgy most a programozással kell megbarátkozni. Igazából egy kicsit túlmisztifikáljuk ezt a dolgot, nincs ebben semmi különös.
Mit ért azon, hogy túlmisztifikáljuk?
Nemrég tartottunk a felsővezetőknek továbbképzést, ahol saját bőrükön tapasztalhatták meg, egy óra alatt ők is képesek robotvezérlőket írni. Ez a terület tanulható, gyakorolható, jól dokumentált. Mindenki meg tudja csinálni, ha hajlandó tanulni.
A Corvinus Egyetemen okosodnak a program résztvevői (forrás: GE) [+]
Szóval azt mondja, a robotok nem veszik el a munkát?
Úgy fogalmaznék, hogy feladatokat automatizálunk, melyek helyett a dolgozók olyan munkát végezhetnek, amivel fejlődnek, ahelyett hogy monoton ismételnének folyamatokat. Kreativitásra, szakértelemre szükség van, és lesz is. Az, hogy az unalmas részeket elvégzik helyettünk a gépek, sokkal inkább előnyt jelent.
