A GKID friss kutatásából az derül ki, hogy az infláció hatásait a magyar internetezők már saját maguk is érzik, és ehhez igazodva próbálják átalakítani a vásárlási szokásaikat: bár a legtöbb háztartásnál még nem állnak rendelkezésre „kész” vásárlási stratégiák, sokan próbálják visszafogni fogyasztásukat.

A felmérés során a piackutató cég a magyar internetezők vásárlási és takarékossági szokásait vizsgálta az eMAG megbízásából.

Akciók révén nyerhetnek teret az online áruházak a válságban

Az év hátralévő részében a webáruházakon kínált akciós, kedvező árú termékek szerepe fontosabbá válhat, hiszen a válaszadók közel 80 százaléka vélte úgy, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a korábbinál jobban oda fog figyelni az árak alakulására. A rutinos online vásárlók a havi nagybevásárlást jobban megtervezik, és várhatóan nem a mosószer, pelenka, liszt vagy száraz tészta elfogyásához, hanem az online akciók, készletkisöprések idejére időzítik azt.

Miután a felmérés szerint csaknem minden második vásárló (49%) bizonytalan abban, hogyan fogja megosztani vásárlásait az online és offline csatorna között, megfelelő árstratégiával és kommunikációval a hazai webáruházak a kedvezőtlen helyzetben is új vásárlókat terelhetnek platformjaikra – írják a jelentésben.

Ezeken a termékeken és szolgáltatásokon spórolnának a netezők

A kutatás eredményei szerint a magyar internetezők legnagyobb szegmense a nem alapvető élelmiszerek (például édesség, alkohol) beszerzésén (76%), továbbá ételrendelésen és éttermi fogyasztáson (65%), illetve a rezsiköltségeken (63%) kezdett el vagy tervez spórolni, alkalmazkodva a jelenlegi gazdasági körülményekhez.

[+]

Ezzel szemben legkevésbé a tisztálkodási szereken, kozmetikumokon (15%) és az alapvető élelmiszereken (20%) terveznek spórolni a magyar internetezők. A kutatás másik érdekes megállapítása, hogy a digitálisrezsi-költségeken – tehát például online tárhelyen, streaming-előfizetésen) csupán a válaszadók alig több mint ötöde (21%) tervez költséget csökkenteni, bár ennek az is lehet az oka, hogy sokuknak eleve nincs, vagy minimális az ilyen jellegű kiadása.

Bizonyos termékekből az olcsóbb is megfelel

A kutatás eredményei szerint a spórolás mikéntje jelentősen eltérő a különböző termékkategóriák esetén: a tisztálkodási szerek, kozmetikumok vonatkozásában a legnagyobb arányban (35%) olcsóbb termékek beszerzésével takarékoskodnak a válaszadók, egy kicsivel kevesebben (32%) pedig a költésüket tervezik visszafogni – 33 százalékuk ezzel szemben a két módszert kombinálva alkalmazza.

Az alapvető élelmiszerek (liszt, cukor, tészta, hús, konzerv) esetében a válaszadók 35 százaléka tervez olcsóbb termékek beszerzésével spórolni, míg a fogyasztást csak 22 százalék tervezi csökkenteni. E kategóriában azoknak az aránya is rendkívül magas (42%), akik a kevesebb költést kombinálnák az olcsóbb termékek választásával. Az ételrendelés, éttermi fogyasztás terén is ragaszkodunk a minőséghez: inkább jellemző a kevesebb költés szándéka (78%), mint az olcsóbb alternatíva keresése (csupán 3 százalék) – és a két takarékossági módszer kombinálását is csupán a netezők 18 százaléka alkalmazná.

Amiből a többség válságban sem venne olcsóbbat

A tartós fogyasztási cikkek, műszaki eszközök vásárlása esetében csak a válaszadók 5 százaléka tervez olcsóbb termékekkel spórolni – míg 67 százalék a fogyasztását venné vissza (22 százalék pedig a két módszert kombinálná). A ruha- vagy cipővásárlás tekintetében is ragaszkodnak a minőséghez a magyar internetezők: csupán 10 százalék váltana közülük olcsóbb termékre, 67 százalék inkább kevesebb ilyen terméket vásárolna (22 százalékuk pedig ötvözné a két spórolási módszert).

A nem alapvető élelmiszerek (például csoki, rágcsálnivaló, alkoholos italok) esetében is jellemzőbb a vásárlás visszafogása (60%), mint az olcsóbb változatok beszerzése (9%) – a válaszadók 31 százaléka viszont a két módszer együttesen alkalmazná. Hasonlóan ragaszkodunk a minőséghez az utazások esetén is: inkább kevesebbszer utazik a felnőtt korú internethasználók legnagyobb hányada (70%), de nem terveznek olcsóbb utakra, szállásra váltani (csupán 5 százalékuk kalkulál ezzel a megoldással, a két módszert pedig 21 százalékuk kombinálná).