Tegnap, magyar idő szerint este nyolc körül a Gmail webes felülete több mint másfél órán keresztül elérhetetlen volt – a kisesés nem érintette IMAP/POP hozzáférést, vagyis a levelezőklienst használók észre sem vették, hogy gond van.
Ahogy a korábbi üzemzavarok esetében, most is el lehet mondani, hogy egy ilyen leállás szót sem érdemelne, ha nem a Google lenne az érintett cég. Egyrészt azért, mert a világ egyik legnépszerűbb levelezőszolgáltatásáról van szó, másrészt pedig azért – s ennek köszönhető a kiesés nyomán támadt kisebb pánik, valamint a szokatlanul nagy sajtóvisszhang –, mert annál a vállalatnál történt mindez, amelyik a „cloud-megoldások” egyik legnagyobb propagátora.
A vállalat hivatalos közleménye szerint a leállást egy rosszul szervezett frissítés nyomán fellépő túlterhelés okozta: reggel kivontak a szolgáltatásból néhány szervert, hogy szoftverfrissítést hajtsanak végre rajtuk (ironikus módon épp kapacitásnövelő programjavításokat telepítettek), s ennek következtében akkora terhelést kaptak a maradék gépek, illetve routerek, hogy a szolgáltatás a működésképtelenségig lelassult. Az IMAP/POP hozzáférés – a korábbi leállásokhoz hasonlóan – azért maradt meg, mivel ezt a rendszert más routerek szolgálják ki. A vállalat elnézést kért az üzemzavar miatt, s megígérték, hogy éjjel-nappal dolgozni fognak a következő hetekben, hogy ilyen hiba még egyszer ne következhessék be.
Az üzemzavar kommentálásakor a sajtó egy része az eddigieknél is kritikusabb hangot ütött meg a cloud-, illetve az SaaS- (Software-as-a-Service) megoldásokkal kapcsolatban. Ahogy a Computerworld kiemelte cikkében: hiába erős a szándék sok cég részéről, hogy a hálózati megoldások felé tereljék mind a cégeket, mind a magánfelhasználókat, az ilyen esetek fokozatosan rontják a bizalmat, nagyon úgy tűnik, hogy jelenleg mindenképp felelőtlenség lenne például egy közintézményben mondjuk a Google online alkalmazásait alapértelmezetté tenni, mivel ott egy-két óra kiesés is komoly károkat okozhat. A másik súlyos probléma fogyasztóvédelmi jellegű: a cloudszolgáltató Google nem tájékoztatja részletesen felhasználóit a probléma okairól, vagyis hogy pontosan milyen eszközöket frissítettek, milyen felkészültségűek voltak az alkalmazottak, okozhatta-e emberi hiba a leállást stb. – a lap tehát a számonkérhetőség tisztázását hiányolja.
Azt is megemlíthetjük még, hogy – miképp egy céges szerződés esetében – még tisztázatlan az esetleges kártérítés megállapítása is. Az egyik üzemzavar után a Google igyekezett anyagilag is kárpótolni az előfizetéses felhasználókat, ám ez inkább gesztus volt, nem pedig egy ilyenkor szokásos, szabályozott intézkedés. Azt pedig végképp nehéz megállapítani, hogy az, aki magánfelhasználóként függ mondjuk a Gmailtől, vajon mit tehet akkor, ha esetlegesen gondokat okozott neki az üzemzavar.
