A Harvard Egyetem biomérnökei (bioengineers) júliusban publikálták kutatási eredményeiket, melyekben bemutatják, hogy sikerült létrehozniuk egyfajta „kiborgszövetet”: olyan neuronokat, szívsejteket, izomszöveteket és ereket, melyeknél az organikus anyagot nanovezetékek és transzisztorok szövik át.
A szöveteket alkotó sejtek teljes mértékben normális élő sejtek, de a közöttük futó szenzorokhoz hozzákapcsolható egy számítógép: a szívizomsejtek esetében például a kutatók már képesek voltak pulzusszámot mérni az érzékelők segítségével.
Ezeket a szöveteket úgy hozzák létre, hogy a minden élőlényben jelen lévő, a kötőszövetek támogatásában kiemelt szerepet játszó kollagénből készítenek egy „állványt”, egy tartószerkezetet, mely körül növesztik a sejteket. Az „állványra” helyezik fel a nanovezetékek és tranzisztorok mátrixát, ezt növik körül a sejtek. A kísérletek döntő többségében patkányszövetekkel dolgoztak, de sikerül már egy másfél centiméteres emberi érszövetet is létrehozniuk.
Forrás: ExtremeTech
Jelen pillanatban az érzékelésen van a hangsúly, vagyis hogy a szenzorhálózat segítségével sejtszinten jutnak megfigyelési adatokhoz, de a kutatás vezetője, Charles Lieber szerint a következő lépés az lesz, hogy a biológiai rendszerekben ismert módon interakcióba lépjenek a sejtekkel.
Amennyiben ez sikerül, akkor a távlatok beláthatatlanok: ha élő emberben lennének ilyen nanohálózatok, akkor az azt jelentené, hogy bármilyen, a hálózathoz kapcsolódni tudó számítógéppel, akár egy okostelefonnal impulzusokat lehetne célzottan küldeni különféle hatások elérésére, például adrenalintermelésre. De ha kissé elhagyjuk a sci-fi filmek területét, akkor is belátható, hogy felmérhetetlen segítséget jelentene egy ilyen szenzorhálózat a gyógyászatban.
A földön maradva azonban: ettől még nagyon messze állunk, hiszen alapkérdés, hogy miképp is kerülne egy ilyen hálózat egy élőlény testébe. Egyelőre sokkal reálisabb arra gondolni, hogy inkább a kutatás területén lenne használható a technológia: a szövetek és a sejtek működését kiválóan lehetne vizsgálni vele, anélkül, hogy kísérleti állatok ezreit kelljen esetenként elpusztítani.
