Épp hogy megállapodott az arab világban és Ázsiában nemrég megtámadott Research In Motion (RIM) az indiai kormánnyal az általuk gyártott BlackBerry okostelefonokhoz való hozzáférésről, a keményen fellépő kormányzat máris beteljesíti ígéretét: hasonló kívánságokat terjesztenek két nagy internetes cég, a Google és a Skype elé is.
Ahogy beszámoltunk róla korábban, a BlackBerry-botrány egyik kiváltó oka volt, hogy ezeken a készülékeken a szöveges üzenetek esetében olyan titkosítást használ a gyártó, mely nem engedi meg a felhasználó országában a hivatalok hozzáférését, nem képesek „lehallgatni” ezt a kommunikációt. E módszer miatt több ország vezetése is fellázadt (a nyugati országok többségében van hozzáférési joguk a hivataloknak), az egyik legagresszívebben reagáló India volt, akik a múlt hónapban bejelentették, hogy ha nem kapnak hozzáférést, betiltják az adott eszközök, szolgáltatások használatát.
A RIM minden panaszossal igyekezett kompromisszumra törekedni, és ennek eredménye, hogy néhány napja bejelentették: indokolt esetben, szigorúan szabályozva engedélyezik az indiai hatóságoknak, hogy a körülbelül egymillió ember által használt BlackBerry szöveges üzeneteit is ellenőrizzék. A megállapodás értelmében egy 60 napos tesztidőszak után döntenek arról, hogy milyen végleges megegyezés jön létre. (A RIM időközben hasonlóképp ideiglenes módon megegyezett az Egyesült Arab Emírségekkel, valamint Szaúd-Arábiával is, ám azt még nem tudni, hogy a hasonló igényekkel fellépő Törökországgal és Indonéziával mire jutottak.)
India kormánya viszont folytatja az ígért folyamatot, és bejelentették, hogy mind a Google-tól, mind a Skype-tól igénylik a hozzáférési jogok megadását, emellett azt is el szeretnék érni, hogy a virtuális magánhálózatokon (VPN) se áramoljék ellenőrizhetetlen adatmennyiség. Az indiai belügyminiszter bejelentése szerint kormánya elvárja, hogy törvényes keretek között minden távközlési csatornához hozzáférjenek, ha szükségesnek látják.
A távközlési cégek egyébként – erre utalnak a Nokia kapcsán időről időre felmerülő ügyek is –, ha nem is hangsúlyozzák, de szinte mindenütt megkötik ezt a szinte természetesnek számító, kötelező „lehallgatási alkut”, hiszen a kormányzatok sehol sem szeretik az ellenőrizhetetlen információáramlást, s ezt a tendenciát csak felerősítette az ebben az évtizedben kibontakozott és megerősödött (vélt vagy valós) félelem a terrorizmustól.
