A rengeteg technikai probléma és utólagos javítás ellenére az űrkutatás egyik legsikeresebb és legértékesebb vállalkozása volt a Hubble űrteleszkóp, ám már a felbocsátása idején megkezdődött a gondolkodás az utódjáról, hiszen az ilyen eszközöknek van egy tervezett, illetve várható élettartamuk, valamint a következő fázisban már nagyobb tudású eszköz a cél, és ilyen újabb eszköz kifejlesztése nem kevés időt igényel.
Így már az 1990-es évek közepén felvázolták az alapkoncepciót egy következő generációs űrtávcsőre, mely végül 2002-ben kapta meg mai nevét: ezzel a NASA legendás munkatársa, az Apollo programban is vezető szerepet játszó James E. Webb előtt tisztelegnek. Ha mindent összevetünk, több mint húsz év nemzetközi kooperációban végzett munkája testesül meg az új űrtávcsőben.
A késlekedést nem csak anyagi és szervezési gondok okozták: a Hubble működése során fellépett műszaki problémák miatt a szakemberek igyekeztek megelőzni azt, hogy a James Webb is arra szoruljon majd, mint elődje: méregdrága missziókra, hogy az űrben végezzenek javítási munkákat.
A 6,5 méteres – a Hubble-énál háromszor nagyobb – tükörrel rendelkező James Webb az infravörös tartományban térképezi fel az égboltot, elsődleges kutatási célja történeti: olyan forrásokat keres a galaxisok között, melyek az univerzum kialakulásáról szolgálhatnak információkkal. A tudósok szerint a műszerek képességei az eddigiekhez képest páratlanok, olyan adatokkal tudja majd ellátni a kutatókat, amelyek eddig elképzelhetetlenek voltak. A távcső érzékenysége biztosítja, hogy olyan eseményeket lássunk – mivel a fény ennyi idő alatt ér el hozzánk onnan – melyek közel 14 milliárd évvel ezelőtt történtek. Vagyis ha az ősrobbanást nem is „láthatjuk”, a James Webb képes lesz a közvetlenül (mintegy százmillió évvel) utána kialakult állapotokról adatokat szolgáltatni.
Az amerikai-kanadai-európai közös projektben készült és működtetett űrtávcsövet a tervek szerint december 24-én egy Ariane rakétával bocsátják fel a Francia-Guayana-i űrközpontból magyar idő szerint délután 13:20-kor. Az indítást több helyen lehet élőben nézni, pl. a NASA adásában.
