Legalább 488 millió internetes hozzászólásért fizet évente a kínai kormány az embereinek, állítja a Harvard University politikatudomány karán dolgozó tudós, Gary King által vezetett kutatócsoport. A közösségi médiában megjelenő tartalmak fél yüant, nagyjából 21 forintot fizetnek a szerzőknek, akik igyekeznek elterelni a figyelmet a rossz hírekről, az érzékeny politikai témákról, illetve összezavarják a lakosságot - olvasható a tanulmányban.

A kutatók megállapításai szerint a trollok speciális harcmodort folytatnak, mivel nem szapulják a regnáló hatalom ellenfeleit, hanem igyekeznek érdekes, de teljesen irreleváns közbevetésekkel eltéríteni a beszélgetéseket, illetve a rezsim pozitív intézkedéseire világítanak rá, vagy éppen a nosztalgikus múltidézés fegyverét vetik be, ami sokkal hatékonyabb, mint leállni vitázni.

Az amerikai egyetemen készült elemzés készítői azt vették észre, hogy a rendszeresen és sokat kommentelő, elviekben hétköznapi állampolgárok valójában szinte kivétel nélkül kormánymegbízottak, akik az eredeti bejegyzések mögött is állnak. Főleg az adóhatóság, a humánerőforrás, illetve a bírósági alkalmazottak egészítik ki a fizetésüket bérkommenteléssel, bár arra King és csapata nem talált megdönthetetlen bizonyítékot, hogy a pénzmozgások a hozzászólásokhoz köthetőek volnának.

A pozitív hangvételű, kormánypárti megszólalások fele kormányzati honlapokon, a többi pedig olyan közösségi oldalakon jelent meg, melyek Kínában is elérhetőek. Ez azt jelenti, hogy 178 bejegyzésenként legalább egyet megrendelésre írtak. Az érintett oldalak között a Tencent Holdings, a Sina Corp. és a Baidu is előkelő helyen szerepel.

(forrás: Social News Daily) [+]

A kutatók 2013-as és 2014-es adatbázisok alapján jöttek rá az összefüggésekre, ezeket az internetes propagandáért felelős kormányiroda kiszivárogtatott e-mailjeiben találták. Összesen 2341 e-mail címet vizsgáltak át és arra jutottak, hogy nagyon sok állami dolgozó érintett: csak ezekből kiindulva 43 797 állami megbízásra készült posztot azonosítottak, ezek jellemzően zavargásokat, tüntetéseket követő órákban születtek.

A profilozást követően mesterséges intelligencia fésülte át a kínai internetet további aktivisták után kutatva. A burkolt propagandát terjesztők a Weibo mikroblog rendszerét használták, hogy hitelt adjanak szavuknak, és úgy tűnjön ők is civilek.

A harvardi kutatás azért érdekes, mert ahogy arról mi is beszámoltunk korábban, Kínában megfeszített tempóban dolgoznak a szociális kreditrendszer bevezetésén, ami a hitelképességtől a bűnügyi nyilvántartáson át az online jelenlétet is értékelve kerül felvezetésre a kínai személyigazolványokra 2020-tól, várhatóan az sem lesz mindegy, hogy az ember barátai mennyire tehetősek, vagy lojálisak a rendszerhez.

A politikatudomány szempontjából nem releváns, ezért a kutatáshoz kapcsolódóan felderített személyes adatokat, konkrét bejegyzések elérhetőségét nem hozták nyilvánosságra Kingék. Érdekes lenne viszont, ha következő alkalommal összehasonlítanák a Facebook által mellőzött hírek, illetve a kínai módszer eredményességi mutatóit, vagy ha a vizsgálódást más országokkal kapcsolatban is elvégeznék.