Oroszország február 24-én indított háborút Ukrajna ellen, amelyben részben szerepet vállalt Fehéroroszország is, és ezt a cselekményt már a világ számos országa szankcionálta. Utóbbiak körében most belépett Tajvan is egy példátlanul erős szankciócsomaggal, amely tulajdonképpen alkalmas arra, hogy a két állam IT iparágát kvázi kivégezze.

A DigiTimes Asia friss riportja szerint a Tajvani Gazdasági Minisztérium (MOEA) mostantól tiltja az úgynevezett stratégiai fontosságú csúcstechnológiai áruk exportálását Oroszországba és Fehéroroszországba. Utóbbi állam főleg azért került célkeresztbe, mert elméletben segíthetne az oroszoknak megkerülni a szankciókat, így Tajvan ezt a kiskaput előre bezárta.

Az exporttilalom alá eső termékek listája a Wassenaari Megállapodás 3-9. kategóriája alapján készült, és olyan mikroprocesszorokat vagy mikroáramköröket tartalmaz, amelyek rendelkeznek az alábbi kritériumok legalább egyikével:

• A teljesítményük eléri vagy meghaladja az 5 GFLOPS-ot.
• Az aritmetikai és logikai egységük (ALU) szélessége eléri vagy meghaladja a 32 bitet.
• A működési órajel meghaladja a 25 MHz-et.
• Párhuzamos mikroáramkörök között közvetlen, 2,5 MB/s-os teljesítményű külső összeköttetést biztosítanak egynél több adat- vagy utasításbusz vagy soros kommunikációs porton keresztül.
• 144-nél több tűn keresztül csatlakoznak.
• 0,4 nanoszekundumnál kisebb a kapu késleltetési ideje.

A fentiek alapján a korlátozások nagyon jelentősek, az elektronikai berendezések zömét érintik, így Oroszország, illetve Fehéroroszország akár az egyszerűbb áramköröket tartalmazó eszközök importja kapcsán is problémákba ütközhet, és ennek még a lakosság szempontjából is komoly következményei lehetnek.

Ezen túlmenően Tajvan a félvezetőgyártáshoz használt berendezéseket is exporttilalom hatálya alá helyezi, így a szankcionálni kívánt két állam ezeket mostantól nem tudja megvásárolni a szigetországtól. Ez azért fontos, mert Tajvan gyakorlatilag a chipgyártás fellegvára, és a kivont berendezések tekintetében jelentős exportforgalmat bonyolítanak le. Ha ezekhez a gépekhez nem fér hozzá Oroszország és Fehéroroszország, akkor a házon belüli chipgyártás tekintetében nagyon korlátozott kapacitással dolgozhatnak csak, ami papíron ugyan lefedheti az állami igényeket, de többet nem igazán, tehát az IT iparuk ilyen szempontból jelentősen sérül.

A fentiek azokat a törekvéseket is teljesen kiütik, amelyeket Oroszország már megpróbált előkészíteni a nyugati processzorok pótlására. A híresztelések szerint egy török irodán keresztül a Dannie nevű alaplapgyártó szállított volna Zhaoxin processzorokat számukra, de jelenleg ezek is a tajvani TSMC-nél készülnek, így jelentős nehézségekbe fog ütközni az importjuk.