Sajnos nem vagyok megszállott fogyasztója a Magyar Közlönynek, így kerülhette el a figyelmem, hogy a 2017. máricus 20-án megjelent a az 56/2017. (III. 20.) Korm. rendelet az egyes kormányrendeleteknek az „okos város”, „okos város módszertan” fogalom meghatározásával összefüggő módosításáról. Azaz kormányrendelet definiálja, hogy mostantól Magyarországon mit értünk okos város alatt.
A Panasonic okos városa [+]
Ennek értelmében az "Az okos város olyan település vagy település csoport, amely természeti és épített környezetét, digitális infrastruktúráját, valamint a területén elérhető szolgáltatások minőségét és gazdasági hatékonyságát korszerű és innovatív információtechnológiák alkalmazásával, fenntartható módon, lakosainak fokozott bevonásával fejleszti." Hát ezzel sokkal okosabbak nem lettünk, hiszen ez sok konkrétumot nem tartalmaz. Többet árult el tavaly Kaposvár polgármestere, aki azt mondta, csak a lakók tehetik okossá a várost.
Mindenesetre legalább az első lépéseket megtettük a hazai okos városok létrehozása felé vezető úton, talán már ez is valami. Bár az is igaz, hogy Japánban és Dél-Koreában már komplett okos települések működnek, ahol az egymással kapcsolatban lévő, sokszor teljesen automatizált működésű intelligens eszközökkel próbálják meg kényelmesebbé, egyszerűbbé és gazdaságosabbá tenni az életet. Kormányrendelet ide vagy oda, ettől mi még azért nagyon messze vagyunk.
