Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke ma beszédet mondott Barcelonában, a mobilos világ legjelentősebb rendezvényén, az MWC-n (Mobile World Congress).
Az alelnök asszony azzal kezdte beszédét, hogy egy tegnap publikált felmérés szerint ma már minden második uniós polgár olyan SIM-kártyával rendelkezik, amelyik biztosítja számára a széles sávú internetelérést (47,8 százalékos penetráció), ám ez még mindig kevés. Kevés, mondta Neelie Kroes, mivel a felhasználói igények robbanásszerűen növekednek (a mobilinternet kihasználása jelen pillanatban évente megduplázódik, az egyik évről a másikra 66 százalékos a növekedés), ráadásul a következő generációs adatátvitel (a néha kissé pontatlanul 4G-nek nevezett technológiák), illetve a felhőszolgáltatások erősödő népszerűsége folyamatos kihívást jelent.
Ezek után az alelnök asszony újra felelevenített egy általa már sokszor megemlített gondolatot: annak idején a vezeték nélküli kommunikációban Európa volt az innováció vezetője, a világ többi része csak futott utánunk, ám mára e területen is azt kell tapasztalni, hogy kontinensünk lemaradt.
Neelie Kroes ezek után is azokat az érveit sorakoztatta fel, melyeket már korábban is: Európa továbbfejlődésének e területen is legnagyobb gátja a töredezettség, a fragmentáció, mivel a sok, nem egységesített nemzeti szabályozás gátja a közös fejlesztéseknek, így a versenyképesség rovására megy, ugyanis a jelenlegi versenytársak az európainál sokkal rugalmasabban reagálnak a mobilos szolgáltatások világának kihívásaira. Itt konkrétan megemlítette azt, hogy a közös fellépés hiánya egyrészt fölösleges átfedéseket jelent a piacon, másrészt külön-külön sokkal drágább versenybe szállni, mint kooperációban. Emellett a nem összehangolt kutatások is erőforrás-pazarláshoz vezetnek, melyek önmagukban ráadásul nem is eléggé versenyképesek.
A fragmentáció, a határokon átnyúló együttműködés hiánya Kroes asszony szerint mindenki számára káros: nem lehet igazán nagy ívű projektekbe belevágni, sokkal lassabban térülnek meg a befektetések, nehézkesebb a minőségbiztosítás, a gyártók nem egy egységes, hanem egy töredezett piac számára kénytelenek termékeiket szolgáltatni, a hamarosan az 5G-t megcélzó hálózatfejlesztés pedig végzetes lemaradásban van a világ fejlett régióihoz képest (az alelnök elfogadhatatlannak tartja, hogy Dél-Koreában több 4G-s előfizetés van, mint az EU-ban összesen).
Kevés a forrás, nem fogunk össze
Az alelnök nem hallgatta el elégedetlenségét, hogy az EU következő hétéves költségvetésében az eredeti összeghez képest 8 milliárd euróval kevesebbet kapott a széles sáv fejlesztése (Connecting Europe Facility – CEF), mint szerették volna. Neelie Kroes keserűen jelentette ki, hogy nem érti visszafogást, mivel itt egy igen magas hatékonyságú, távlatosan roppant mértékben megtérülő befektetésről van szó. Szerinte az európai távközlési piacnak egységesebbnek, hatékonyabbnak, kisebb kockázatokat hordozónak, illetve magasabb megtérülést ígérőnek kell lennie. Ezeket a célokat pedig nem dogmatikus, hanem pragmatikus elvek alapján lehet elérni, és nem szabad elfelejteni, hogy már nem a 20. században élünk, hiszen a digitális kor minőségileg más kihívásokat jelent.
Az alelnök asszony konkrétumokról is szót ejtett: például a 1200 MHz-es frekvencia felszabadítása a széles sávú mobilnet számára – ám itt is az együttműködés hiányzik, mivel csak a kormányok kétharmada implementálta ezt a saját jogrendszerébe. Ezzel kapcsolatban Neelie Kroes azt is elmondta, hogy a bürokráciát is le kell törni, mivel sok pozitív kezdeményezést hátráltatnak – ha épp meg nem akadályoznak. Az alelnök szerint a versenyképesség csakis egy egységes, a legújabb fejlesztéseket felhasználó piacon valósítható meg. Ám még ez sem elég: ha Európa – nagyon gyorsan – behozta lemaradását, utána diktálnia kell, vagyis olyan fejlesztésekre van szükség, melyeket ez a kontinens ad át a világ többi részének. Kroes szerint a feltételek nagy részben adottak – csak meg kell valósítani mindezt.
