Az Alphabet önjáró autókba szánt vezérlő rendszereket fejlesztő leányvállalata és a hasonló tevékenységet szintén folytató Uber között jogi küzdelem 2017-ben oda vezetett, hogy  szellemi tulajdon jogtalan megszerzéséért és felhasználásért a Waymo beperelte az Ubert. Végül peren kívül megegyeztek, az Uber fizetett, és megígérték, hogy a hozzájuk került technológiát nem használják fel, sőt együttműködési megállapodást is kötöttek.

Ám a történet mégsem ért véget, mivel az ügy főszereplője Anthony Levandowski vezető fejlesztőmérnök, aki a Waymo alkalmazásában is kétes hírnevet szerzett magának működésével – pl. titokban módosította a fejlesztett szoftvert, hogy engedély nélkül olyan utakat is használjanak, melyeket nem lett volna szabad. Levandowski 2015-ben hagyta el a Waymót, önvezető kamionokat fejlesztő saját vállalkozást alapított Otto néven, melyet az Uber 2016-ban közel 700 millió dollárért vásárolt meg, a mérnök pedig az Uber alkalmazottja lett. A Waymo-Uber megegyezés után Levandowskit kirúgták, ám a Waymo fenntartotta a vele szemben ipari kémkedésért benyújtott keresetét.

Ez az eljárás ért most el a vádemelésig, melyben Levandowskit 33 rendbeli ipari kémkedéssel vádolták meg, ugyanis állítólag 10 gigabájtnyi bizalmas technológiai adatot mentett el, mielőtt kilépett volna a Google-tól, és ezek kerültek az Uberhez – a mérnök gyakorlatilag eladta a jogtalanul megszerzett üzleti titkokat tartalmazó dokumentumokat, technológiai leírásokat.

Levandowski ügyvédei azt állítják, hogy védencük teljes mértékben ártatlan, semmit sem lopott el a Waymótól. A jogászok védekezésükben azzal érvelhetnek, hogy a megszerzett információk nem minősülnek üzleti titoknak, illetve azzal, hogy akkor jutott a dokumentumok birtokába, amikor még megvolt erre a jogosultsága, harmadik félnek pedig nem adta át.

Ha nem születik peren kívüli megegyezés, és egy esetleges tárgyaláson a mérnököt bűnösnek találják, akkor – maximálisan – akár 10 év börtönre és 250 ezer dollár büntetés megfizetésére is ítélhetik.