Még májusban írtunk arról, hogy idén elindul a fenntarthatóság felé az Ethereum, amelyre a mai napon sor is kerül. Itt figyelembe kell venni, hogy lesz egy hivatalos átállás, illetve egy technológiai is, ugyanis a blokkláncon belül a 12 965 000. blokknál fog végbemenni a londoni forkolás, de ennek csak megközelítőleg lehet meghatározni az idejét. Ugyanakkor magyar idő szerint úgy három óra felé már biztosan az új, EIP-1559-es (Ethereum Improvement Proposal 1559) fejlesztés fog működni, amelynek újítása a tranzakciós díjak elégetésének lehetővé tétele, amivel közvetve minden tulajdonos profitálhat a hálózaton végbemenő sok tranzakcióból.
Az Ethereum távolabbi célja nem változott, és ezt a fentebb linkelt cikkben részletesen leírtuk, de röviden az a lényeg, hogy az Ethereum 2.0 energiahatékonyabb, fenntarthatóbb és biztonságosabb legyen az elődjénél. Tulajdonképpen az érintettek egyszerre reagálnak az összes olyan problémára, ami a kriptovaluták esetében felmerülhet.
Az Ethereum 2.0 a PoS (Proof of Stake) modell bevezetésével 99,95%-kal csökkenti a PoW (Proof of Work) modellen alapuló Ethereum hálózat energialábnyomát. Ez azt jelenti, hogy végre nem kell nagyobb országokat megszégyenítő energiaigény a hálózat működéséhez. Ezzel együtt az új rendszer biztonságosabb is, mivel a "bányászat" már nem a birtokolt számítási teljesítménytől függ, hanem attól, hogy az adott felhasználó mennyi kripovalutát birtokol, és akinek több van, annak a "bányában" is nagyobb lesz az "ereje". Ezzel a PoW modellnél reális veszélyt jelentő 51%-os támadásnak elképesztően kicsi lesz az esélye, mivel ha esetleg valaki birtokolna is akkora hatalmat, hogy meghamisíthasson tranzakciókat, biztosan nem tenné meg, hiszen a saját pénzét értéktelenítené el, ha a csalás kiderülne.
Az előbbi bekezdésben taglalt dolgok ugyan nagyon fontosak, de ezeknél is lényegesebb a fenntarthatóság. PoW modellel ez egyszerűen kivitelezhetetlen. A rendszer a működési elve miatt nem képes skálázódni, így a tranzakciók másodpercenkénti száma erősen limitált. Az Ethereum esetében nagyjából 15 tranzakció lehetséges másodpercenként, ami eltörpül a VISA ~1700 tranzakciójához viszonyítva. A skálázhatósággal emiatt már régóta foglalkoznak és az Ethereum ötlete erre az úgynevezett sharding. Ezzel a módszerrel a blokkláncot több kisebb szilánkra bontják. Ez azonban nagyon nem ajánlott a PoW modellel, mivel nagyon megkönnyíti a hálózat támadhatóságát.
PoS modell mellett azonban a biztonságot már eleve az adja, hogy akinek benne van a pénze a rendszerben, az nem akarja tönkretenni, így pedig alkalmazható a sharding is. Az Ethereum 2.0 64 részre osztja a blokkláncot, amelyek feldolgozása párhuzamosan zajlik, és ennek hála a skálázhatóság 64-szeresére nő, vagyis másodpercenként lehetővé válik a 960 tranzakció elvégzése is.
A teljes funkcionalitású Ethereum 2.0 továbbra is 2022-ben jön, ezzel a lépéssel pedig az ETH kriptovaluta elsőként oldja meg azokat a jelentős problémákat, amelyek kezelése mindenképpen szükséges ahhoz, hogy a kriptovaluták mögötti hálózatok egyáltalán fenntarthatók legyenek.
