Az SAP február végén jelentette be a magyarországi SAP Labs Hungary létrehozását, s július elsején a Graphisoft Parkban lerakták az SAP világszinten tizedik kutató-fejlesztő központjának virtuális alapkövét. Ennek kapcsán kérdezte a Napi Gazdaság az eddigi munkáról és a további tervekről Vahl Tamást, az SAP magyarországi vezetőjét.

– Február végén jelentette be az SAP, hogy k+f központot hoz létre Magyarországon. Mi történt azóta?

– Megtettük azokat az adminisztratív lépéséket, amelyek szükségesek voltak az induláshoz. Amíg a központ el nem éri a tervezett teljes létszámot, átmeneti megoldásként ideiglenes irodában működik, ahol ki kellett alakítani a megfelelő infrastruktúrát, hogy a fejlesztők képesek legyenek a németországi szerverekre dolgozni. Emellett persze fel kellett vennünk az új kollégáinkat. A terveinknek megfelelően május elsejével felállt az induláshoz szükséges csapat. Elkezdtük az új kollégák oktatását, s most pénteken leraktuk az alapkövet.

– Az SCM-megoldás fejlesztése teljes egészében Magyarországra kerül?

– Egyelőre nem. Folyamatban van egyfajta racionalizálás a tíz fejlesztőközpont között. Az ellátásilánc-kezelő (SCM) alkalmazás fejlesztését jelenleg öt-hat központ végzi. Ez biztosan változik. Abban bízom, hogy egy év múlva elmondhatjuk, hogy az SAP SCM-szoftvere teljes egészében magyar szellemi tőkével készül.

– Az SAP 2004-ben több mint egymilliárd eurót költött kutatás-fejlesztési célokra, s ennek 70 százalékát Európában. Mennyit költött, költ az idén Magyarországon?

– Konkrét összeget nem mondhatok, de tény, hogy önmagában nem az informatikai kutatás-fejlesztés az igazán drága. A kiadások igen nagy hányadát a dolgozók bére teszi ki. Az SAP-nak csak Európában ötezer, világszerte közel tízezer munkatársa foglalkozik k+f-fel. Nem keveset költünk az egyetemekkel és más cégekkel folytatott együttműködésre sem. A költségek egy szintén nem elhanyagolható részét pedig a központi szerverparkok üzemeltetésére fordítjuk.

– Elégedett?

– Még nem. Az, hogy az SAP idehozott egy komoly k+f központot, az önmagában, és az ország szempontjából nem elég. Úgy érzem, hogy ennek a beruházásnak katalizátorként is kellene működnie, példát mutatva más jelentős nemzetközi cégeknek is, hogy érdemes Magyarországra jönniük. Szeretnék emellett esélyt adni, bevonni a fejlesztésbe azokat a hazai kis- és közepes vállalatokat is, amelyeknek már van olyan termékük, amivel a világpiacra léphetnek. Szorosabbra szeretném fűzni a munkakapcsolatot az egyetemekkel, hogy közösen aknázhassuk ki azokat a lehetőségeket, amelyek ebben a k+f központban rejlenek.

– Annak érdekében, hogy ez a katalizátorhatás létrejöjjön, folynak már konkrét tárgyalások?

– Igen. Annak ellenére, hogy a május elsejei indulás óta még csak igen rövid idő telt el, már megkezdtük a tárgyalásokat az egyetemekkel, és készülnek a keretszintű megállapodások is. Ezenkívül már öt magyar társasággal is kezdeményeztünk együttműködést. Ezek a cégek olyan termékkel vagy termékportfolióval rendelkeznek, amelyek érdekesek lehetnek az SAP-nak.