A Budapesti Műszaki Egyetem Információs Társadalom- és Trendkutató Központjának kutatócsoportja az idén ismét elkészítette az elmúlt év meghatározó informatikai fejleményeit bemutató tanulmányát, amely az Information Society World Progress Report 2005: A világ előrehaladása az információs társadalom terén 2005-ben címet viseli.

Nemzetközi fejlettségi ranglisták

A tanulmány rámutat, hogy az Egyesült Államokban a gazdasági mutatók javulásával párhuzamosan új erőforrások szabadultak fel az információs társadalom építéséhez, így az országot ismét az elsők között találhatjuk a rangsorokon.

A vizsgálat szerint ugyanakkor az európai összkép korántsem rózsás. Ha Európa relatív helyzetét vizsgáljuk az e-felkészültségi rangsorokban, jól kirajzolódik a Lisszaboni Stratégia teljes csődje – írják. Az észak-európai országok mennek a saját – amúgy igencsak sikeresnek bizonyuló – útjukon, irányt mutatva a világ fejlettebb országainak is. Ezzel szemben a lassan változó nyugat-európai államok többsége stagnál, míg a kelet-európai újonnan csatlakozó országok csak lassan haladnak előre az erőltetett modernizációban. A végeredmény egy többsebességes Európa. Az Unió relatív versenyelőnye jól érezhetően csökken, főleg a technológiai területeken indul határozott hátránnyal az EU a Föld más fejlett régióival szemben – áll a tanulmányban.

A távol-keleten a nagyon dinamikusan fejlődő Szingapúr és Dél-Korea áll a fejlesztések élén. Az ázsiai régió az USA és az Európai Unió mellett a világ legfejlettebb információs gazdasági régiója, elsősorban a gyors technológiai fejlesztéseknek köszönhetően. Ha csak a technológiához kapcsolódó mutatók – például a számítógépek, a távközlés és az internet – alapján vizsgálnánk meg a világot, a lista első három helyére dél-kelet-ázsiai országok kerülnének: Szingapúr, Korea és Hongkong egyaránt megelőzi az egyébként élenjáró Dániát és Svédországot, illetve az Egyesült Államokat.

Az információs társadalom szempontjából kevésbé meghatározó régiókban ellentétes mozgások figyelhetők meg. A latin-amerikai államok fejlődése lassul, ezzel szemben Afrika számos országa folyamatosan javuló eredményeket ér el – persze ezt a növekedést a szerény kiinduló adatoknak is köszönhetik.

Technológiai trendek

A konszolidáció évének aposztrofált 2004-es év után a tanulmány szerzői szerint 2005-ben a sikerekről, a hosszú távú fejlődések újbóli fellendüléséről lehet beszélni – talán pont a tavalyi év racionalizálódási folyamatainak köszönhetően egy technológiai meglódulásnak lehettünk a tanúi. A gazdasági folyamatok egy újabb dotkom lufi felfújódását (és akár kipukkanását) is előrevetíthetik, azonban úgy tűnik, bízhatunk a második hullám megalapozott gazdasági erejében.

Egy évek óta érlelődő forradalom robbant ki 2005-ben: forradalom zajlott le a tartalomszolgáltatásban, és nagy változások voltak az ezt kiszolgáló technológiák területén is. A felhasználók tartalomszolgáltatókká válnak, az internetezők a saját tartalmaik feltöltésével egyre fontosabb szereplővé válnak. Az internet társadalmiasodása és a Web 2.0 „mozgalom” tekinthetők 2005 legnagyobb hatású változásainak.

A tanulmány részletesen foglalkozik az olyan meghatározó fejleményekkel is, mint a Google előretörése, a kémszoftverek és rootkitek térnyerése a klasszikus vírusokkal szemben, valamint az IP-alapú telefónia és Wi-Fi terjedése.