A kormányzati forrásokhoz igen közel álló Magyar Nemzet ma reggel egy fontos és érdekes tudósítást közölt, melyben olyan tervekről van szó, melyek gyökeresen átalakítanák a közszféra szoftverbeszerzési gyakorlatát. Habár a kormány hivatalosan nem tud Microsoft-botrányról, a cikkben mégis folyton az amerikai vállalatra hivatkoznak. Emellett az amerikai vizsgálat nyilvánosságra hozott dokumentumaival összevetve meglehetősen nehezen értelmezhető kijelentéseket olvashatunk a cikkben.

„Szeptemberben kerülhet a parlament elé az a törvényjavaslat, amely lehetővé tenné, hogy az állam a disztribútori hálózat kihagyásával maga szerezze be a közigazgatásban használatos szoftvereket és szoftverlicenceket — értesült a Magyar Nemzet.” Ráadásul ott van egy igen súlyos megállapítás is: „Nemcsak a beszerzést központosítanák, hanem a vállalatok árrését is jogszabályban rögzítenék, utóbbit kiterjesztenék a kiskereskedelmi forgalomban kapható szoftvertermékekre is. Szakértők szerint a lépéssel árcsökkenés jöhet a piacon, melynek nyertesei az állam mellett az otthoni felhasználók lesznek” – írja a lap belső forrásokra hivatkozva.

De akad még több mondat is, melyeket értetlenség fogadhat:

• „a kormány ősztől változtatna az informatikai beszerzések rendszerén annak érdekében, hogy a multinacionális szoftvergyártók ne élhessenek vissza piaci erőfölényükkel, és ne csatornázhassák kedvükre saját minősített partnereikhez az állami beszerzéseket”. Ezzel ugye az a gond, hogy az amerikai hatóságok által színtiszta korrupciónak minősített gyakorlatban nem ez volt a lényeg – bár az erőfölénnyel való visszaélés hazánkban is kétségtelen –, hanem volt egy másik oldal is, mégpedig a megrendelők, az állami szervek, akik szintén részesei voltak ennek a gyakorlatnak
• a cikket illusztráló kép aláírása minimum félrevezető: „Ma már tudható, hogy mely állami beszerzéseknél játszottak össze a hazai beszállítók a Microsofttal.” Az összejátszás szót sokkal inkább egy másik értelmezési tartományban kellene alkalmazni, hiszen a vizsgálat kiderítette – ezért is indította meg a vállalat –, hogy a hazai disztribútorok éppen a Microsoftot verték át, természetesen a magyar adófizetők mellett
• a no comment kategória: „2013 és 2015 között olyan informatikai cégek nyertek el jelentős állami tendereket, amelyek a Microsofttal a háttérben megegyezve jelentős diszkonttal vásárolhattak az amerikai szoftveróriástól, azonban a kedvezményekből az állami megrendelőkhöz jellemzően egy forint sem jutott el”

Mint fentebb írtuk, az igazán súlyos lépés a központilag fixált árrés a kiskereskedelemben: ezt jelen pillanatban még nem nagyon lehet értelmezni, ahogy azt sem, hogy „az általunk megkérdezett iparági szakértők szerint jelentős árcsökkenést eredményezhetne a kiskereskedelmi forgalomban elérhető termékek piacán is”.

Az is fontos, hogy „Információnk szerint a kormány továbbra sem mondott le a nyílt forráskódú informatikai megoldásokra való áttérés lehetőségéről. Kifejezetten olyan innovatív technológiákat felsorakoztató területen nyílna erre először mód, mint az egészségügy, illetve az oktatás. A lépés nem csupán több tíz milliárdos megtakarítást jelenthetne az adófizetőknek, hanem a technológia-semlegesség nevében élénkítené a piaci versenyt, illetve javítaná a magyar vállalkozások versenyképességét az információtechnológiai megoldások területén.” Ez ugyan tiszteletre méltó törekvés, már rendelkezések, szabályozások, törvények is születtek érdekében, de eredménye eddig alig volt.

A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy az első kísérleti projektek már az ősszel indulnak a kórházi informatika és az egyetemi oktatás területein.