A kalózszoftverek aránya tavaly Magyarországon elérte a 42 százalékot, vagyis csaknem minden második program illegális volt. Az átlaghoz képest ez a mutató még nem is olyan nagyon rossz, a világon az illegális szoftverhasználat aránya ugyanis tavaly 36 százalék volt, ami 1-2 százalékpontos emelkedést jelent az egy évvel korábbi adathoz képest – derül ki a Business Software Alliance (BSA) megbízásából az IDC által készített felmérésből. Az Európai Unió új tagállamai közül egyedül Csehországban jobb a helyzet, mint nálunk: a cseheknél a számítógépes programok 40 százaléka volt hamis, míg a szlovákoknál ez az arány 50 százalék, az észteknél 54 százalék, a letteknél 57 százalék, a lengyeleknél és a litvánoknál pedig egyaránt 58 százalék volt.
A felmérés szerint tavaly világszerte 50 milliárd dollárt költöttek személyi számítógépeken futó kereskedelmi tömegszoftverekre, míg a ténylegesen telepített szoftverek értéke 80 milliárd dollár volt. A kettő különbsége, azaz 30 milliárd dollár az illegális szoftverek értéke, vagyis ekkora kár érte 2003-ban a legális szoftverpiac szereplőit a kalózmásolatok miatt. Magyarországon ez a kiesett forgalom az IDC szerint 96 millió dollár, a jelenlegi árfolyamon számolva közel 19,5 milliárd forint.
A kelet-európai országoknak azonban bőven van még hova fejlődnie ezen a téren. Az összes – így a fejlődő – régió között is itt a legmagasabb az illegális szoftverek aránya. Kelet-Európában tíz programból hét kalózpéldány, míg Latin-Amerikában ez az arány 63 százalék, Közép-Keleten és Afrikában 55 százalék, az ázsiai–csendes-óceáni térségben pedig 53 százalék. Bár ez utóbbi régióban van a négy legnagyobb illegális szoftverhasználattal rendelkező országból három (Kínában és Vietnamban egyaránt 92 százalék, Indonéziában pedig 88 százalék ezen programok aránya), két, relatíve jobb mutatóval rendelkező ország, Japán és Ausztrália csökkenti a térség átlagát. Míg Kínában és Vietnamban a legmagasabb, addig az Egyesült Államokban a legalacsonyabb az illegális szoftverek aránya. Érdekes, hogy míg az USA-ban a programok mindössze 22 százaléka kalózmásolat, a piac méretei miatt mégis ebben az országban okozták tavaly a legnagyobb veszteséget az ilyen szoftverek: a közvetlen kár értéke elérte a 6,5 milliárd dollárt.
