Nem nevezhetőek kivételes képességű jósoknak azok, akik nemrég esetleg azt mondták, hogy a tragikus norvégiai események egyik következménye az lesz, hogy politikai kezdeményezések indulnak, melyek azt fogják követelni, hogy a hatóságok, az állam erősítse az internetes kommunikáció megfigyelését, azzal az indokkal, hogy növekedjen az esélye a hasonló jövőbeni terrorcselekmények megakadályozásának. Valóban így történt, és ezekről a politikai reakciókról a Deutsche Welle angol nyelvű online kiadásában olvasható egy összefoglaló, melyből kiderül, hogy Németországban, Finnországban és Észtországban már konkrét javaslatokkal is előálltak.
Németország
Német konzervatív politikusok arra használják a kialakult helyzetet, hogy a korábban elvetett adatmegőrzési törvények visszaállítása újra kerüljön napirendre. Mint ismeretes, az Európai Unió 2006-os irányelve előírja a tagországoknak, hogy a távközlési cégeknek és az internetes vállalkozásoknak rendvédelmi célokból hat hónapig kell megőrizniük a birtokukba került, a felhasználók online viselkedéséről szóló információkat (forgalmi adatok, böngészési előzmények, levelezési információk, a netezés alapján meghatározott, a tartózkodási helyre vonatkozó adatok) – ez elterjedt gyakorlat mind Európában, mind az egész világon, az információk tárolásának ideje és felhasználási módjuk azonban jelentős különbségeket mutat. Ám a német alkotmánybíróság 2010 márciusában ezt az adatmegőrzést alkotmányellenesnek nyilvánította (később hasonló döntés született Csehországban és Romániában is).
Erre a bírósági döntésre utalt hétfőn Hans-Peter Uhl, a kereszténydemokraták szóvivője, aki szerint a norvégiai események bizonyítják, hogy Németországban is szükséges az adatmegőrzés újbóli alkalmazása, álláspontjuk szerint csakis akkor előzhetőek meg a tervezett merényletek, ha a hatóságok nyomon követhetik a terroristák internetes kommunikációját. A zöldek és a szabaddemokraták (FDP) ellenzik a javaslatot, az FDP egyik vezetője egyenesen „ízléstelennek” nevezte a felvetést.
Finnország
„[a merényletek után] Azonnali hatállyal kiterjesztettük az internetes hírszerzési tevékenységünket” – nyilatkozta hétfőn egy finn televíziós műsorban Robin Lardot, a finn országos rendőrkapitány helyettese, ugyanakkor arra a későbbiekben sem válaszolt, hogy a megfigyelés bővítése részleteiben mit is jelent. A kontroll erősítését indokolva a rendőrtiszt elmondta, hogy mind a mostani norvég esetben, mind a korábban Finnországban nagy port felvert iskolai lövöldözés esetében az történt, hogy a merénylő hosszú ideig tervezte az akciót, és ezek az emberek szándékosan vagy szándéktalanul információkat szivárogtatnak ki az interneten terveikről, s ezek az utalások a megelőzés érdekében összegyűjthetőek. Felhívta a figyelmet arra a már két éve futó projektre (2008 óta Norvégiában is működik hasonló rendszer), melynek keretében a weboldalak üzemeltetői elhelyezhetnek az oldalukon egy „kék gombot”, amelynek segítségével bárki egyetlen kattintással figyelmeztetheti a hatóságokat, ha bűntény gyanúját kelti fel benne egy tartalom, valakinek az online viselkedése.
Észtország
Kedden egy észt rádióban adott interjújában a belügyminisztérium belbiztonságért felelős államtitkára, Erkii Koort azt nyilatkozta, hogy a hatóságoknak már ma is megvan a jogosultságuk az IP-címek alapján azonosítani, megtalálni az adott számítógépet használót, ám a hatékonyabb fellépéshez könnyíteni, egyszerűsíteni kell ezt a folyamatot, különösen azokban az esetekben van szükség változásokra, amikor egy külföldi IP-t kell azonosítani. A legtöbb országban a felhasználó személyi adatainak kiadása bírói végzéshez van kötve, a rendőrségnek végig kell vinnie a hivatalos procedúrát, ám ez az államtitkár szerint a mai világban már nem elég hatékony, mivel a bürokratikus eljárás komoly időveszteséggel jár, és ez hátráltatja a bűnüldözést, a bűnmegelőzést.
Internetes aktivisták ugyanakkor komolyan aggódnak amiatt, hogy a norvég merényletek csak ürügyet adnak a politikusoknak arra, hogy tovább erodálják az online világban tapasztalható szabadságot, és ehhez most nagy eséllyel megkapják a közvélemény támogatását is.
