Pert nyert az AdBlock, eltűnhetnek az ingyenes online lapok?

A német Die Zeit és Handelsblatt ingyenes online magazinok kiadója azzal vádolta a bíróság előtt az AdBlock Plus gyártóját, hogy versenykorlátozó a tevékenységük és a tartalomszolgáltatók kárára csinálnak pénzt a szolgáltatásból. A hamburgi bíróság döntése alapján azonban a felhasználóknak joga van használni a plugint.

Az Eyeo (ők készítik az AdBlock termékeket) egyik alkalmazottja blogján a döntés nyomán arról ír, hogy a német bíróság döntése precedenst teremt (annak ellenére hogy a német bírósági gyakorlat nem precedenselvű), amit a további perekben felhasználnak majd szolgáltatásuk megvédésére. Ben Williams szerint a bíróság álláspontja világos és egyértelmű: a felhasználók szabadon dönthetnek arról, mit akarnak látni a képernyőiken, és mit nem. Ha nem kíváncsiak a reklámokra, akkor nem kell megtekinteniük azokat.

Van, aki a saját tartalmát is tiltja, ha AdBlockot érzékel
Van, aki a saját tartalmát is tiltja, ha AdBlockot érzékel [+]

A problémakör nem egyszerű, hiszen az ingyenesen elérhető internetes magazinok és híroldalak jellemzően a reklámbevételekből tartják fent magukat, a hirdetők különböző modellek szerint általában a megjelenések és az átkattintások alapján mérik az egyes kampányok sikerességét és döntenek újabb hirdetéseik kihelyezéséről. Ahogy egyre többen használnak reklám blokkolókat, úgy lesznek kevésbé sikeresek ezek a megoldások, amibe a kisebb lapok és a nagyobbak egyaránt belebukhatnak.

A másik oldalról érthető az olvasók reklámmentesítési próbálkozása is, ahogy kialakul a reklámvakság, úgy kénytelenek a tartalomszolgáltatók egyre agresszívabb és zavaróbb hirdetéseket helyezni az oldalaikra. Ilyenek a felugró reklámok, vagy az izgő-mozgó, sokszor erőforrás-igényes megoldások.

A történetnek van harmadik olvasata is, ugyanis az AdBlock Plus a felhasználóknak ingyenes, azonban létezik úgynevezett White List, amiért a tartalomszolgáltató fizethet a blokkoló cégnek hogy az oldalán megjelenő reklámokat ne szűrje a beépülő modul. Ezt sokan egyfajta zsarolásként élik meg, bár az Eyeo szerint nem feltétlenül kell fizetni a reklámok átengedéséért, a szóvivő szerint a szerződött partnerek 90 százaléka szinte semennyi pénzt nem ad a társaságnak, a hirdetések mégis megjelennek.

A hamburgi döntés ellenére a többi bíróság dönthet másként, értelmezhetik a helyi és az EU rendeleteket úgy is, hogy a blokkolás a sajtó szabadságát veszélyezteti és az ingyenes modell ellehetetlenítését hozza előtérbe, aminek hatására az olvasók értékes tartalmaktól eshetnek el, amennyiben a kényszerhelyzetbe került lapok kénytelenek lesznek fizetőssé tenni szolgáltatásaikat.

Azóta történt

Előzmények