Már a közeljövőben, pár éven belül várható, hogy a repülőgépgyártók a légitársaságok igényeit kiszolgálva a hosszú távú repüléseket végző gépeknél új típusú pilótafülkékkel jelennek meg, amelyekben a jelenleginél kevesebben teljesítenek majd szolgálatot, és a létszámcsökkentést elsősorban a másodpilóta funkciójának gépesítésével oldják meg. Így egyrészt költségcsökkentés érhető el, másrészt orvosolható a napjainkban tapasztalható pilótahiány – így foglalható össze a Reuters hírügynökség tudósítóinak friss riportja.

A beszámoló szerint az Airbus és a Thales arra számít, hogy a változtatás már 2023-tól tapasztalható és alkalmazható lesz – a Boeingnél még vizsgálják a kérdést, jövőre kívánnak döntést hozni, hogy 2025-től mit változtatnak.

Nem egyszerű döntés

Egy megkérdezett szakértő szerint a mostani állapot kétarcú: egyrészt a mai automata repülővezető technológiák kiválóak, nagyon jó színvonalúak, másrészt a – nagyon sokba kerülő – magasan képzett pilótákból valóban hiány van. Ugyanakkor – teszi hozzá Graham Braithwaite –, a személyzet létszámának csökkentése cseppet sem új jelenség: a technológiai fejlődésnek köszönhetően az 1980-as években nyílt mód arra, hogy megszüntessék a fedélzeti mérnök funkcióját. Az UBS elemzőcég vizsgálata szerint a légitársaságok globális szinten mintegy 15 milliárd dollárt tudnának megtakarítani, ha bevezetnék az egypilótás modellt, emellett megoldódna a pilótahiány problémája is a dinamikusan bővül iparágban.

Aggodalmak, ellenérvek

A repülésben – legalábbis a hosszú távú járatoknál – a földi járművekhez hasonlóan ugyancsak az autonóm gépek alkalmazása a hosszú távú cél, ám ennek kialakítása nehezebb és lassabb feladat, mint a közúti járműveknél, így ennek első fázisa is leghamarabb a 2040-es években indulhat meg – vélik a Thales szakértői. E kérdésben erősen megoszlanak a vélemények, igen sokak szerint a repülésben az emberi felügyelet mindig is meg kell maradjon biztonsági okokból.

E véleményeket támasztják alá a megkérdezett pilóták is, akik szerint mindig adódhatnak vészhelyzetek, melyeknél szükséges az emberi beavatkozás – így sokan ellenzik a pilóták számának csökkentését is. A tudósítás kockázatként megemlíti azt a híres 2015-ös esetet is, amikor egy mentálisan zavart német pilóta szándékosan okozott katasztrófát, miután egyedül vette át a gép irányítását. Az is problémát okozhat, hogy a pilóták képzésének az igen fontos időszaka, amikor egy tapasztalt pilóta mellett repülnek élesben. És olyan szakértő is akad, aki szerint az egy pilótával történő repülés költségmegtakarítása nem számottevő a légitársaságok egyéb költségeihez képest. Ráadásul a megkérdezett utasoknak csak mintegy tizede bízna meg egy olyan járatban, ahol csak egy pilóta van a fedélzeten.